A regény születése
|
(1905-1907) |
„A Pál utcai fiúk a legjobban szívemhez nőtt könyvem, 1906-ban írtam folytatásokban egy ifjúsági lap számára, amelyet volt tanárom, Dr. Rupp Kornél szerkesztett. Abban az időben természetesen még nem volt rendezett írói beosztásom, s így a körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek. A diáktársaim voltak ezek, akik közül kettővel még máig is a legjobb barátságban élek. Ezek Feiks Jenő rajzolóművész és Pásztor Árpád írótársam.”
- írja Molnár Ferenc önélatrajzában.
A lapot Rupp Kornél, majd halála után (1900-tól) Gaál Mózes szerkesztette. Gaál Mózes kérte fel Molnárt a tárcaregény megírására, mely folytatásokban, 1905-1906-ban jelent meg.
„Az 1894-ben induló Tanulók Lapja programjában erősen illeszkedett az iskolában tanult ismeretekhez […] Állandó hírrovata az iskolák életéről, önképzőkörök, pályázatok eredményeiről szólt. Népszerűségét leginkább a Franklin Társulat kiadásában megjelenő Verne regények folytatásos előközléseinek köszönhette.”
(Voit Krisztina: Molnár Ferenc és a Franklin Társulat. Magyar Könyvszemle, 1982/3.)
galéria
 |  |
