A Petőfi Társaságtól a Petőfi Házig

 

A Petőfi Társaságot 1876-ban alapította Balázs Sándor, Lauka Gusztáv, Szigligeti Ede, Éjszaki Károly és Szana Tamás. Célul tűzték ki a magyar szépliteratúra ápolása mellett Petőfi Sándor személyéhez köthető tárgyi, képzőművészeti és kéziratos emlékek országos körű összegyűjtését, megőrzését. Az elnök személye – a Társaság céljainak legitimációját erősítendő – nem lehetett kérdéses: Petőfi egykori barátját, a kor írófejedelmét, Jókai Mórt kérték fel. Az első tiszteletbeli tagok közé tartozott Kossuth Lajos és Arany János, a rendes tagok számát hatvan főben állapították meg. Nyilvános felolvasóüléseiket – ahol csak eredeti szépirodalmi munkákat, illetve esztétikai értekezéseket hallhattak az érdeklődők – minden hónap második vasárnapján tartották a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A Társaság tagjai irodalmi matinék, szobor és emléktábla avatások, írói jubileumok, vándorgyűlések formájában ápolták és terjesztették a Petőfi kultuszt. A költő születésnapját minden év Vízkeresztjén, január 6-án ünnepi lakomával ünnepelték.

 

A Petőfi Ház létrehozásának gondolata 1899-ben, Petőfi halálának félszázados évfordulóján született meg, azzal az elképzeléssel, hogy Petőfi összegyűjtött emléktárgyait egy központi helyen, méltó körülmények között mutathassák be a nagyközönségnek. Jókai halála után, 1904-ben az alelnököt, Herczeg Ferencet választották a Társaság elnökévé, aki Ferenczi Zoltán, Szana Tamás, Endrődi Sándor és Kéry Gyula elnökségi tagok támogatásával sokat tett a terv megvalósításáért.

1907-ben, a januári közgyűlésen a Petőfi Társaság azt a határozatot hozta, hogy Jókai egykori lakhelyét, Feszty Árpád Bajza utcai műteremházát vásárolják meg a Ház céljaira, közadakozásból. Az épületet Vágó József és László tervei alapján újították fel, a belső berendezést Faragó Ödön tervezte.

A Házat ünnepélyes keretek között 1909. november 7-én nyitották meg. A megnyitó beszédet az adakozásokat gyűjtő hölgybizottság elnöke, gróf Apponyi Albertné mondta.

A Petőfi Házban elhelyezett, mintegy háromezer darabot számláló kép-, szobor-, relikvia-, könyv- és kéziratgyűjteményről ma már elmondható, hogy a magyar irodalmi muzeológia első számú törzsanyaga, amely a Petőfi Ház utódaként 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének részét képezi.

 

Kiállításunkon azokból a Petőfi Társaság által gyűjtött és a Petőfi Házban elhelyezett műtárgyakból mutatunk be válogatást, amelyek a 19. század második felének, illetve a 20. század első évtizedének széleskörű Petőfi kultuszáról tesznek tanúbizonyságot.