Rendezvények

Sze.
02.
15:00
Ady Versmondó Szalon
Versszeretők és versmondók találkozója
Házigazda: Havas Judit előadóművész
Szo.
05.
10:00
Workshop: A lánglelkűek - szombat
Kétnapos műhelymunka Brückner János A Lánglelkűek című kiállításához kapcsolódóan Ádám Anna és Brückner János képzőművészek vezetésével és Horváth Kristóf színész, slammer részvételével.

«     szeptember    »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
Terembérlet
Sajtószoba
Irodalmi évfordulók
Hírlevél feliratkozás

Ady Emlékmúzeum

1053 Veres Pálné u. 4-6.
Tel.: 337-8563

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nyitva tartás:
szerda-vasárnap 10-17 óráig
Ünnepi nyitva tartás:
március 31-én, húsvét vasárnap zárva
december 24-25-26. és január 1. zárva
 
Belépőjegyek: 
Felnőtt:                       500.-Ft
Diák, nyugdíjas            250.-Ft
Budapest kártya           400.-Ft
 
Tárlatvezetés, múzeumpedagógiai fogalkozás: 4.000.-Ft
Bejelentkezés telefonon: (+36) 1 317-3611/150; 151; 153 mellék
 

 

Jókai Emlékszoba

1121 Budapest, Költő u. 21.
 

 
 
Kertész vagyok, és ez büszkeségem
Jókai Mór a Svábhegyen
A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása a Jókai-kertben
 
Nyitva tartás:
 
március 15-től október 31-ig:
szerda-vasárnap: 10-18 óráig
 
november 1-től március 14-ig a kiállítás látogatása csoportok részére tárlatvezetéssel lehetséges, előzetes bejelentkezés alapján
telefonon: (+36) 1 317-3611/150; 151; 153 mellék
e-mail: muzeumped@pim.hu
 
Belépőjegy: 500 / 250.-Ft
Tárlatvezetés díja: 4000.-Ft / csoport
 
Tárlatvezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások »
 
Kedvezményes belépés pedagógusok számára a a 194/2000. (XI.24.) kormányrendelet alapján:
A rendelet a közoktatásban aktívan dolgozó pedagógusok számára biztosítja a múzeumok díjtalan látogatását.
Így - a Közoktatási Információs Irodával egyeztetve - a díjtalan belépéshez csak olyan pedagógus igazolványt fogadhatunk el, melyet az oktatási intézmény az aktuális tanévre érvényesített.
A nyugdíjba vonult pedagógusokat, akik visszavonásig érvényes igazolvánnyal  rendelkeznek, az életkor szerinti kedvezmények illetik meg, ahogy más nyugdíjasokat is.
 
A kiállítás:
Az 1850-es években a budai Sváb-hegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával együtt.
 
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.”
 
A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Miközben jellegzetes, lila tintás betűivel papírlapok ezreit töltötte meg, borászkodott is, gyümölcskiállításokra vitte terményeit és a parlamentben is felszólalt szőlészeti témákban.
Laborfalvi Róza falusi gazdaasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját sváb-hegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.
 
Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának épülete áll, a volt présház a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának ad otthont.
Jókai Mór természethez való viszonyát ma is példaértékűnek és követendőnek tekinthetjük. Műveinek (újra) olvasásához és a természet csodáinak hozzá hasonlóan lelkes megfigyeléséhez kívánunk jó szórakozást!
 
Megközelíthető: fogaskerekűvel vagy a 21-es autóbusszal a Városkút megállóig
 
A kiállítás az NKA Felemelő század programja keretében valósult meg.
 
 
 

 

Kassák Múzeum

1033 Fő tér 1.
Tel.: 368-7021

 
Kassák!
A múzeum állandó kiállítása
 
A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végig lehet követni Kassák munkásságának kiemelkedő állomásait és életútjának személyes vonatkozásait. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.
 
Időszaki kiállítás
 
Kassák Lajos első folyóirata, az 1915-ben alapított A Tett művészeti és politikai szempontból egyaránt támadta a háború kultúráját. A kiállítás azt mutatja be, hogyan szegült szembe A Tett a baloldali, szociális, társadalomkritikus felfogásán és újszerű folyóirat-szerkesztői elvén keresztül a háború kultúrájával, vagyis az ellenséget megbélyegző beszédmóddal. A Tett radikális művészeti és politikai álláspontot képviselt, ez azonban a mai olvasó számára kevéssé érzékelhető. Száz év távlatában elhalványodnak azok a viszonyítási pontok, amelyekhez képest a lap egykor normasértőnek, felforgatónak, sőt a „hadviselés érdekeit veszélyeztetőnek” hatott.
A kiállítás azokat A Tett hátterét jelentő hazai és nemzetközi kontextusokat vázolja fel, amelyek relációjában a lap úgy tűnt fel, mint egy jelzés a világba – ahogy a kiállítás címéül is választott Kassák-kiáltvány fogalmaz. A kiállításnak ugyanakkor nem célja kultikus módon megünnepelni Kassák folyóiratának a centenáriumát. Túlságosan leszűkítő lenne A Tettet csupán bátor háborúellenes kiállásként, vagy a lapban közölt művek esztétikumára koncentrálva a korai avantgárd útkeresésének múzeumaként bemutatni. A Tett ma már elsüllyedt kontextusokra adott politikailag motivált és művészileg érvényes választ. A kiállítás elsődleges forrásokra támaszkodva rekonstruálja A Tett legfontosabb kontextusait: a tömegsajtót, a háború kultúráját, a lap művészeti és politikai hátországát, valamint Kassák ezekre válaszul felépített háborúellenes internacionális művészet elképzelését.
A Tett háborúellenessége különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a tömegsajtó háborús propagandagépezetének szólamaival. A Tett indulásakor, 1915 novemberében az olykor százezres példányszámban megjelent lapok a nyilvánosságban a háború kultúráját sulykolták. Ez a szövegtenger volt A Tett sajtókörnyezete, amely nemcsak az ellenséges országokat bélyegezte meg, hanem a belső ellenségnek tekintett Kassákékat is. A Tett művészi álláspontját az „ellenséges” Olaszország futurista mozgalmát elítélő toposzokkal kapcsolták össze.
Kassák lapja a háború kultúrájával szemben a művészetet politikai állásfoglalásként értelmező attitűddel lépett fel, amely markánsan új művészi magatartás lehetőségét vetette fel a magyar művészetben. A kiállítás az első magyar avantgárd lap szellemi alakulásának a folyamatát mutatja be. Azokat a hatásokat a Galilei-körtől az 1913-as Nemzeti Szalonbeli futurista és expresszionista kiállításon át a századfordulós és avantgárd művészeti mozgalmakig, amelyek erőteljes átértelmezéséből megszületett az első magyar avantgárd lap: A Tett. Kassák folyóirata több volt, mint a felhasznált elemek összessége. A kiállítás azt a folyamatot mutatja be, amely során megformálódott A Tett sajátos arculata a háborúpárti futuristák, a német expresszionisták, az Abbaye de Créteil-kolónia, vagy G. B. Shaw befogadása során.
A kiállításban fontos szerepet játszik az infografika mint az elemzés sajátos vizuális eszköze. A kurátorok ezzel természetesen nem mondanak le az értelmezés munkájáról, de tágas teret szeretnének nyitni a látogatók számára az egyéni interpretációk létrehozásában. Az infografikák bonyolult összefüggéseket közvetítenek anélkül, hogy a kutatások eredményeit előre összegeznék és tetszetős narratívákba csomagolnák. Ugyanakkor a kiállítás ambíciója csak látszólag szerény: azoknak az árnyalatoknak és ellentmondásoknak az érzékeltetésére vállalkozik, amelyek miatt ma is izgalmas A Tett és kora.  
 
Nyitva: 2015. június 26. – szeptember 27.
Megnyitó: 2015. június 25. 19.00, megnyitja: Konok Péter, történész
Konok Péter megnyitóbeszéde itt elolvasható.
A kiállítás kurátorai: Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál, dizájn: Rudas Klára, tudományos konzulens: Balázs Eszter.
 
A kiállításról megjelent cikkek:
 
Szirmai Panni: Politikum és esztétikum. Interjú Dobó Gáborral, Szeredi Merse Pállal és Rudas Klárával, Liget Műhely, 2015. augusztus 2.

http://ligetmuhely.com/szirmai-panni-politikum-es-esztetikum/

Juhász Tibor: A jelzés programja, Apokrif Online, 2015. augusztus 2. https://apokrifonline.wordpress.com/2015/08/02/a-jelzes-programja/

Kálmán C. György: Vicc, novella, tanulmány, Jelenkor, 2015. augusztus 1.

http://www.jelenkor.net/visszhang/467/vicc-novella-tanulmany

Beszéljenek a Tettek!, MúzeumCafé, 2015. július 20.

http://muzeumcafe.reblog.hu/beszeljenek-a-tettek

Barkóczi Flóra: Kassák és a médiaháború. Az újragondolt Tett. Artportal, 2015. július 20. http://artportal.hu/magazin/klasszikus/kassak-es-a-mediahaboru-az-ujragondolt-tett

Kassák Lajos és a háború kultúrája, Magyar Nemzet Online, 2015. július 10.

http://mno.hu/grund/kassak-lajos-es-a-haboru-kulturaja-1294555

Kelen Károly: Nézzen kiállítást a Tett emberéről!, NOL.hu, 2015. július 8.

http://nol.hu/kultura/a-tett-embere-1550273

Interjú Dobó Gáborral és Szeredi Merse Pállal, Bartók Rádió, 2015. június 27.

http://hangtar.radio.hu/bartok#!#2015-06-27

Interjú Dobó Gáborral és Szeredi Merse Pállal, Katolikus Rádió, 2015. június 27. http://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/372077

A Tett baloldali antimilitarizmusa - Háború, avantgárd, Kassák, Konok Péter megnyitóbeszéde, Dinamó Műhely, 2015. június 26.

http://dinamo.blog.hu/2015/06/26/a_tett_baloldali_antimilitarizmusa_-haboru_avantgard_kassak
 
További információ a Kassák Múzeumról: www.kassakmuzeum.hu

 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Sátoraljaújhely–Széphalom

 
Az 1543/2012. (XII. 4.) Kormányhatározat értelmében 2013. január 1-jétől a Magyar Nyelv Múzeuma (Sátoraljaújhely–Széphalom) és a Kazinczy Ferenc Múzeum (Sátoraljaújhely) a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működnek.

Az intézmény neve:
Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma
 
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.
 
 

Terembérlet
Sajtószoba
Irodalmi évfordulók
Hírlevél feliratkozás
Nyitva tartás


 

K-V: 10-18h
Hétfőn a kiállítások zárva tartanak.
 
Kutatószolgálat:
A múzeum kutatószolgálata
július 27-től augusztus 30-ig zárva tart.
 
Kézirattár, Könyvtár, Médiatár
H-CS, 10-16 óráig
Művészeti és Relikviatár
H-CS, 10-15 óráig
Múzeumi és Dokumentációs Adattár
H– CS, 10-16 óráig.
Péntek: külső kutatók számára zárva.