Rendezvények

V.
26.
15:00
Csak itt, csak most – Pincétől a padlásig
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb belvárosi palotájává. A séta során vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a család évszázadokat átívelő történetét
K.
28.
15:00
Könyvbemutató

A Füst Milán-életműsorozat zárókötetét bemutatja Szegedy-Maszák Mihály, a Füst Milán Fordítói Alapítvány Kuratóriumának elnöke

«     október    »
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Hírlevél feliratkozás
Irodalmi évfordulók
Terembérlet
Sajtószoba

Ady Emlékmúzeum

1053 Veres Pálné u. 4-6.
Tel.: 337-8563

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nyitva tartás:
szerda-vasárnap 10-17 óráig
Ünnepi nyitva tartás:
március 31-én, húsvét vasárnap zárva
december 24-25-26. és január 1. zárva
 
Belépőjegyek: 
Felnőtt:                       500.-Ft
Diák, nyugdíjas            250.-Ft
Budapest kártya           400.-Ft
 
Tárlatvezetés, múzeumpedagógiai fogalkozás: 4.000.-Ft
Bejelentkezés telefonon: (+36) 1 317-3611/150; 151; 153 mellék

 

Jókai Emlékszoba

1121 Budapest, Költő u. 21.
 

 
 
Kertész vagyok, és ez büszkeségem
Jókai Mór a Svábhegyen
A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása a Jókai-kertben
 
Nyitva tartás:
 
március 15-től október 31-ig:
szerda-vasárnap: 10-18 óráig
 
november 1-től március 14-ig a kiállítás látogatása csoportok részére tárlatvezetéssel lehetséges, előzetes bejelentkezés alapján
telefonon: (+36) 1 317-3611/150; 151; 153 mellék
 
Belépőjegy: 500 / 250.-Ft
Tárlatvezetés díja: 4000.-Ft / csoport
 
Kedvezményes belépés pedagógusok számára a a 194/2000. (XI.24.) kormányrendelet alapján:

A rendelet a közoktatásban aktívan dolgozó pedagógusok számára biztosítja a múzeumok díjtalan látogatását.
Így - a Közoktatási Információs Irodával egyeztetve - a díjtalan belépéshez csak olyan pedagógus igazolványt fogadhatunk el, melyet az oktatási intézmény az aktuális tanévre érvényesített.
A nyugdíjba vonult pedagógusokat, akik visszavonásig érvényes igazolvánnyal  rendelkeznek, az életkor szerinti kedvezmények illetik meg, ahogy más nyugdíjasokat is.
 
A kiállítás:
Az 1850-es években a budai Sváb-hegy egyre népszerűbb kiránduló- és nyaralóhely lett a pesti polgárok körében. Ekkor vásárolt itt birtokot Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával együtt.
 
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.”
 
A gyümölcsfákkal, szőlővel, virágokkal, madarakkal teli kertben szerzett élményeit megosztotta olvasóival is. Regényeiben és kertészkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeiben írta meg tapasztalatait. Miközben jellegzetes, lila tintás betűivel papírlapok ezreit töltötte meg, borászkodott is, gyümölcskiállításokra vitte terményeit és a parlamentben is felszólalt szőlészeti témákban.
Laborfalvi Róza falusi gazdaasszonyokat felülmúló szakértelemmel irányította saját sváb-hegyi birodalmát: a konyhát, veteményeskertet, baromfiudvart, gondozta újfundlandi kutyáit, madarait.
 
Nyaralójuk helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának épülete áll, a volt présház a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának ad otthont.
Jókai Mór természethez való viszonyát ma is példaértékűnek és követendőnek tekinthetjük. Műveinek (újra) olvasásához és a természet csodáinak hozzá hasonlóan lelkes megfigyeléséhez kívánunk jó szórakozást!
 
Megközelíthető: fogaskerekűvel vagy a 21-es autóbusszal a Városkút megállóig
 
A kiállítás az NKA Felemelő század programja keretében valósult meg.
 
 
 

 

Kassák Múzeum

1033 Fő tér 1.
Tel.: 368-7021

 
Kassák!
A múzeum állandó kiállítása
 
A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A korabeli dokumentumok, kiadványok, képzőművészeti alkotások segítségével végig lehet követni Kassák munkásságának kiemelkedő állomásait és életútjának személyes vonatkozásait. Az egyes témakörök még több illusztrációval és magyarázó szöveggel digitális formában is tanulmányozhatók.
 
Időszaki kiállítás
Lepsényi Imre kiállítása
Megtekinthető: 2015. március 1-ig
Nyitva tartás: szerdától vasárnapig 10.00-17.00
Az ornamentika csoportba rendezett, ismétlődő, rendszerint önmagukban is karakteres vizuális elemek összessége, amely „olvasása" során hatását a ritmikusan azonos és változó benyomások révén érvényesíti (Sutermeister, 1944). Míg Lechner Ödön az ornamentika közösségformáló hatását a magyar nemzeti formanyelv megteremtésének vágyával kívánta hasznosítani (Lechner, 1906), Kozma Lajos szerint „az igazi ornamentikának minden korban megvan a maga kollektív karaktere" (Kozma, 1928). A Harmadik Birodalom a magán és a publikus terek birodalmi jelekkel való átitatásával az ornamentika kollektív potenciálját a totális uralom kiépítéséhez használta fel, létrehozva az „erőszak ornamentikáját". Siegfried Kracauer a geometrikusan-ritmikusan mozgó tánckar tömeg-ornamentikájában a kapitalista tömegtermelésben karakterét vesztett munkásréteg kollektív identitását vélte felismerni (Kracauer, 1926). A globális reklám- és dizájnnyelv a lokális jelrendszereket feldolgozva, megszűrve és átírva saját globális célközönség-rétegeit építi ki.
Hogyan olvasható az ornamentika? Milyen kollektív nyelvet hoz létre? Milyen hatása van a közösségre, nemzettudatra, tömegre, egyénre? Milyen tudat- és társadalomformáló hatalommal bír? A kiállítás többek között ezeket a kérdéseket teszi fel, szem előtt tartva az ornamentika megközelítésének különböző kortárs és történeti szempontjait.
További információ a Kassák Múzeumról: www.kassakmuzeum.hu

 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Sátoraljaújhely–Széphalom

 
Az 1543/2012. (XII. 4.) Kormányhatározat értelmében 2013. január 1-jétől a Magyar Nyelv Múzeuma (Sátoraljaújhely–Széphalom) és a Kazinczy Ferenc Múzeum (Sátoraljaújhely) a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működnek.

Az intézmény neve:
Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma
 
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.
 
 

Hírlevél feliratkozás
Irodalmi évfordulók
Terembérlet
Sajtószoba
Nyitva tartás


 

K-V: 10-18h
Hétfőn a kiállítások zárva tartanak.
 
Kutatószolgálat:
Kézirattár, Könyvtár, Médiatár
H-CS, 10-16 óráig
Kedves Olvasóink!
A könyvtár 2014. október 22-én
(szerdán) technikai okok miatt
10–13-ig tart nyitva.
Megértésüket köszönjük.
Művészeti és Relikviatár
H-CS, 10-15 óráig
Múzeumi és Dokumentációs Adattár
H– CS, 10-16 óráig.
Péntek: külső kutatók számára zárva.