1950. május 23-án született Budapesten. 1977-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol a mai magyar drámából szerzett doktorátust. 1976-ban elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját, azóta a kulturális sajtóban tevékenykedik mint újságíró, kritikus és szerkesztő.

Dolgozott a Magyar Rádióban, a Film–Színház–Muzsikánál, a Színháznál, az Annánál, a Pesti Riportnál és a Nők Lapjánál. 2000-ben a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatalában zenei ügyekkel foglalkozott. Azóta szabadúszó.

Lánya, Zsófia 1985-ben született.

 

Az elmúlt években számos könyve jelent meg:
Mai magyar dráma (Kossuth, 1985.)
Básti Lajos (Múzsák, 1987.)
Mészáros Ági (Múzsák, 1988.)
Fényes Kató (magánkiadás, 1993.)
A Mágus. Portré Gyurkovics Tiborról (K.u.K., 1998.)
Az érzelmek papnője, Pitti Katalin életútja (K.u.K., 2001.)
Az éjszaka sárkányai, novelláskötet (Hét Krajcár, 2002.)
Babanapló, regény (Felsőmagyarország, 2003.)
A hit pajzsa. Olofsson Placid atya élete (Papirusz Book, 2004.)
Berek Katalin: Tájkép magammal - társszerző (Papirusz Book, 2004.)
Kamasznapló, regény (Papirusz Book, 2005.)

 

 

 

 

1939. március 16-án született Budapesten, 1999. szeptember 14-én hunyt el. Irodalomtörténész. Az ELTE BTK-n magyar–történelem tanári oklevelet szerzett 1967-ben. 1961-ben kezdett el publikálni. Első írásai Krúdy Gyulával és Gelléri Andor Endrével kapcsolatos irodalmi riportok voltak.

1971-től a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott. Éveken át tudományos főmunkatárs volt, majd a Hangtár főosztályvezető-helyettese lett. Itt készített számos interjút, többek között Déry Tiborral, Pilinszky Jánossal, Kocsis Zoltánnal (Pilinszkyről), Gyurkovics Tiborral, Simon Andorral és Petri Györggyel. 1996-ban védte meg kandidátusi disszertációját (József Attila és a Bartha Miklós Társaság). Ez a monográfiája könyv alakban is megjelent, 1996-ban pedig kiadták legfontosabb József Attila-tanulmányait (József Attila könyvtára és más tanulmányok).

A Petőfi Irodalmi Múzeumban sajtó alá rendezte Móricz Zsigmond szerkesztői levelezését: Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője (1984) és Móricz Zsigmond, a Kelet Népe szerkesztője (1988). Felfedezte és kiadásra előkészítette Móricz Zsigmond utolsó, közvetlenül a halála előtt írt művét: A Magvető. Irodalmi tanulmány (1992).

Irodalmi kiállításokat rendezett: Rippl-Rónai és az irodalom (1980), „Magyar táj, magyar ecsettel” (1983), „Költő, felelj!” (1992), „Az Utca és a Föld fia” (állandó József Attila-kiállítás Balatonszárszón).

Tudományos konferenciákat, emléküléseket szervezett, melyek előadásait sajtó alá rendezte: „Költő, felelj!”. Tanulmányok Illyés Gyuláról (1993);  „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (1995);  „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (1996);  „Merre, hogyan?”. Tanulmányok Pilinszky Jánosról (1997). 1998-ban sajtó alá rendezte a Macht Ilonával közösen írt „Fekete album szürke erdejében”. Juhász Gyula összes fényképe című ikonográfiát.

Tagja volt a Magyar Írószövetségnek.