| | 
|
|
|
Az Irodalmi Ujság első emigráns száma – röplap formájában – március 15-i keltezéssel Bécsben jelent meg. Vezércikkének tanúsága szerint az új lap feladata elmondani mindazt, amit a hazában nem lehet, szót emelni a szabadságért mindaddig, amíg a Magyarországon betiltott Írószövetség újból megkezdheti működését, és egy demokratikusan választott vezetőség jelöli ki azokat a szerkesztőbizottságokat, amelyek újraindíthatnak lapokat.
»
|
|
|
|
A Magyar Műhelyelső száma, amelyet 1962. április 14-én mutattak be a párizsi magyar közönségnek, május elsejei dátummal jelent meg. A lapot 1956-ban emigrációba kényszerült fiatalok alapították. Tervezgetésük, későbbi következetes és áldozatos munkájuk nyomán a folyóirat a fiatal irodalom bemutatkozó fórumából harcos orgánummá nőtte ki magát. A mindig nyitott, ám egyre nyilvánvalóbban az avantgárd felé forduló lap nagy formátumú szerkesztők munkásságát tükrözi.
»
|
|
|
|
1950-ben Svájcba emigrált magyar fiatalok (többségükben Kovács Imre hajdani parasztpárti politikus hívei) megalapították a Látóhatár című politikai és irodalmi folyóiratot. Hogy menedékjoguk ne kerüljön veszélybe, titokban szervezték és terjesztették a lapot. Rövid svájci megjelenés után mégis lelepleződtek, ezért a szerkesztőséget előbb Párizsba, majd 1953-ban Münchenbe költöztették. A belső ellentétek 1957-ben egyfajta „szakadáshoz” vezettek a szerkesztőség összetételében, ennek nyomán indult útjára 1958-ban az Új Látóhatár.
»
|
|
| | |