1930. március 11-én született Budapesten. 1944-45-ben a Szálasi-diktatúra alatt bujkálni kényszerül. 1948-ban Budapesten érettségizik. 1948-50 között a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége Országos Központjában dolgozik. 1950-ben elveszti állását, ősztől katonai szolgálatra hívják. 1952-ben letartóztatják, kényszermunkára viszik, 1953-ban rehabilitálják. 1954-56 között a Budapesti Műszaki Egyetem Jövő Mérnöke című lapját szerkeszti. 1956-ban a forradalom egyetemisták által megfogalmazott pontjait elsőként nyomtattatja ki. 1957-től a Film, Színház, Muzsika kritikusa, majd 1970-től olvasószerkesztője, 1975-től  a lap 1990-es megszűnéséig főszerkesztő-helyettese. 1961-64 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán tanul. 1990-93 között az Írószövetség elnökségi tagja, 1992-96 között a Németh László Társaság elnöke. 1993-tól a Füst Milán-díj prózai kuratóriumának elnöke.

Kötetek: 

 

A R-34-es repülőjárat – Kölcsey (két dráma, Magvető, Budapest, 1962)

Hullámok (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1967)

Földközelben (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1970)

M. L. esetei (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1972)

Arcok, szerepek (esszék, Magvető, Budapest, 1972)

A vizsgálat iratai. Tudósítások a tiszaeszlári perről (esszé, Móra, Budapest, 1976, 1983)

A futár (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1976)

A helyszín (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1979)

Utunk szabályai éjszaka (esszék, Szépirodalmi, Budapest, 1981)

Németh László üdvtana (esszé, Magvető, Budapest, 1981)

Ködlovas (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1986)

Az idő füstjele (esszék, Szépirodalmi, Budapest, 1986)

Quo vadis Thália? (esszé, Kozmosz, Budapest, 1986)

A Németh László-pör (esszé, Magvető, Budapest, 1986)

Századvégi történet (regény, Szépirodalmi, Budapest, 1987; Pesti Szalon, Budapest, 1994; Kalligram, Pozsony, 2007)

Leperegnek a nyolcvanas évek. A kilencvenes évek és Bibó István hagyatéka (esszék, Magvető, Budapest, 1988)

A föld alá vitt tények üzenete (esszék, Szépirodalmi, Budapest, 1990)

Vízkereszttől karácsonyig. A nyolcvankilences esztendő (esszé, Gondolat, Budapest, 1990)

Félelem? Remény? A kilencvenes esztendő (esszé, Gondolat–Széphalom, Budapest, 1991)

A karnevál harmadik napja. A kilencvenegyes esztendő (esszé, Széphalom, Budapest, 1992)

Arabeszk (regény, Magvető, Budapest, 1991)

Vég semmiség (esszé, Jelenkor, Pécs, 1993)

Karácsonyi szövegrétegek (esszé, Liget, Budapest, 1993)

Az idő oszlopai (esszék, Budapest Kiadó, Budapest, 1994)

Átváltozások kertje (regény, Jelenkor, Pécs, 1995)

Tengerkavics (regény, Jelenkor, Pécs, 1996)

A szefforiszi ösvény (regény, Jelenkor, Pécs, 1998)

Rocinante nyomában (esszék, Kijárat, Budapest, 1999)

A születő és veszendő személyiség. Shakespeare, Madách, Proust (esszék, Krónika Nova, Budapest, 2000)

Menekülő évek, (esszé, Jelenkor, Pécs, 2000)

A másik arc (esszék, Tiszatáj, Szeged, 2001)

Drága Liv (regény, Kalligram, Pozsony, 2002)

Séta a holdfényben (esszéregény, Tiszatáj, Szeged, 2004)

Mikoriak a golyónyomok? (beszélgetések, Kalligram, Pozsony, 2005)

Követés. Egy nyomozás krónikája (regény, Balassi Kiadó, Budapest, 2006)

 

Díjak:

 

Irodalmi Alap ösztöndíj (1953-56), József Attila-díj (1985), Artisjus Irodalmi Díj (1986), Év Könyve díj (1986, 1996), Németh László-emlékérem (1989), 1956-os emlékérem (1992), Getz Corporation amerikai életműdíj (1994), Év Könyve-díj (1996), Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt (1996), Tiszatáj-díj (1997), Zuglóért Emlékérem (1998), Márai Sándor-díj (2000), a Jelenkor Kiadó könyvdíja (2000), Nagy Imre-plakett (2000), Köztársasági Elnöki Aranyérem (2000), Pro Literatura-díj (2002), Aranytoll (2003), Komlós Aladár-díj (2003), Kossuth-díj (2005), Üveggolyó-rend (2006)