Rendezvények

K.
31.
18:00
Szentesről Páhokig útba esik Hévíz

Vendég: Cserna Szabó András író
Beszélgetőtárs: Szálinger Balázs költő, szerkesztő
Sorozatszerkesztő: Havas Judit
Sze.
08.
17:00
Y-generáció

Totth Benedek: Holtverseny
Az áprilisi esten Fenyő D. György, Krusovszky Dénes, Mészáros Márton és Visy Beatrix Totth Benedek regényéről beszélgetnek.

«     március    »
H K Sz Cs P Sz V
            1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Terembérlet
Sajtószoba
Irodalmi évfordulók
Hírlevél feliratkozás

Illyés Gyula

(Felsőrácegrespuszta, 1902. 11. 02. – Budapest., 1983. 04. 15.)

Író, költő, műfordító, szerkesztő. A pusztai népiskolában tanult. 1921-ben érettségizett Budapesten. 1918–19-ben részt vett a baloldali diák- és ifjúmunkás-mozgalomban. 1920 telén jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

Nem a megfelelő Flash Player van a gépen A legújabb verzió letölthető innen.
You need to upgrade your Flash Player Download new flash player from here.

Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 végén emigrált Bécsen, Berlinen keresztül, 1922 márciusában érkezett meg Párizsba. Alkalmi állások után könyvkötő műhelyben dolgozott. Részt vett az emigráns magyarok szakszervezetének és különféle munkásmozgalmi művelődési köröknek munkájában. Életre szóló barátságot kötött a francia avantgárd vezető művészeivel. 1926-ban – a körözési parancs elévülése után – hazatért. Fő fóruma a Kassák által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927. nov. 16-án jelent meg első kritikai írása a Nyugatban; 1928-tól már költőként is rendszeresen jelen volt az irodalmi életben. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931,1933, 1934 és 1936-ban). 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője. 1939-ben, másodjára nősült, feleségül vette Kozmutza Flórát. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig országgyűlési képviselő, a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője. 1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1948-tól visszavonult a közélettől. 1956. okt. 31-én beválasztották a Petőfi Párt Irányító Testületébe. Az 1956-os forradalom nagy hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. Élete utolsó évtizedeiben munkásságáért sorra jutalmazták hazai és külföldi kitüntetésekkel. Szépirodalmi munkássága mellett meghatározó jelentőségűek más műfajokban való megszólalásai: esszéi, tanulmányai, naplójegyzetei, interjúi és műfordításai, népmese-feldolgozásai.
 

kapcsolódó anyagok
Illyés Gyula beszél Babits Mihályról és Babits esztergomi házáról 
Illyés Gyula beszél Babits Mihályról, Babits esztergomi házáról, a hangfelvétel szövege
Nyitva tartás


 

K-V: 10-18h
Hétfőn a kiállítások zárva tartanak.
 
Kutatószolgálat:
Kézirattár, Könyvtár, Médiatár
H-CS, 10-16 óráig
Művészeti és Relikviatár
H-CS, 10-15 óráig
Múzeumi és Dokumentációs Adattár
H– CS, 10-16 óráig.
Péntek: külső kutatók számára zárva.