Rendezvények

V.
26.
15:00
Csak itt, csak most – Pincétől a padlásig
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb belvárosi palotájává. A séta során vendégeink megismerhetik a klasszicista palota és a család évszázadokat átívelő történetét
K.
28.
15:00
Könyvbemutató

A Füst Milán-életműsorozat zárókötetét bemutatja Szegedy-Maszák Mihály, a Füst Milán Fordítói Alapítvány Kuratóriumának elnöke

«     október    »
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
Hírlevél feliratkozás
Irodalmi évfordulók
Terembérlet
Sajtószoba

Illyés Gyula

(Felsőrácegrespuszta, 1902. 11. 02. – Budapest., 1983. 04. 15.)

Író, költő, műfordító, szerkesztő. A pusztai népiskolában tanult. 1921-ben érettségizett Budapesten. 1918–19-ben részt vett a baloldali diák- és ifjúmunkás-mozgalomban. 1920 telén jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

Nem a megfelelő Flash Player van a gépen A legújabb verzió letölthető innen.
You need to upgrade your Flash Player Download new flash player from here.

Illegális tevékenységéért várható letartóztatása elől 1921 végén emigrált Bécsen, Berlinen keresztül, 1922 márciusában érkezett meg Párizsba. Alkalmi állások után könyvkötő műhelyben dolgozott. Részt vett az emigráns magyarok szakszervezetének és különféle munkásmozgalmi művelődési köröknek munkájában. Életre szóló barátságot kötött a francia avantgárd vezető művészeivel. 1926-ban – a körözési parancs elévülése után – hazatért. Fő fóruma a Kassák által szerkesztett Dokumentum, majd a Munka lett. 1927. nov. 16-án jelent meg első kritikai írása a Nyugatban; 1928-tól már költőként is rendszeresen jelen volt az irodalmi életben. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931,1933, 1934 és 1936-ban). 1934-ben az első írókongresszusra való meghívás alapján hosszabb utazást tett a Szovjetunióban. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője. 1939-ben, másodjára nősült, feleségül vette Kozmutza Flórát. 1945-ben nemzetgyűlési, majd rövid ideig országgyűlési képviselő, a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője. 1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1948-tól visszavonult a közélettől. 1956. okt. 31-én beválasztották a Petőfi Párt Irányító Testületébe. Az 1956-os forradalom nagy hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. Élete utolsó évtizedeiben munkásságáért sorra jutalmazták hazai és külföldi kitüntetésekkel. Szépirodalmi munkássága mellett meghatározó jelentőségűek más műfajokban való megszólalásai: esszéi, tanulmányai, naplójegyzetei, interjúi és műfordításai, népmese-feldolgozásai.
 

kapcsolódó anyagok
Illyés Gyula beszél Babits Mihályról és Babits esztergomi házáról 
Illyés Gyula beszél Babits Mihályról, Babits esztergomi házáról, a hangfelvétel szövege
Nyitva tartás


 

K-V: 10-18h
Hétfőn a kiállítások zárva tartanak.
 
Kutatószolgálat:
Kézirattár, Könyvtár, Médiatár
H-CS, 10-16 óráig
Kedves Olvasóink!
A könyvtár 2014. október 22-én
(szerdán) technikai okok miatt
10–13-ig tart nyitva.
Megértésüket köszönjük.
Művészeti és Relikviatár
H-CS, 10-15 óráig
Múzeumi és Dokumentációs Adattár
H– CS, 10-16 óráig.
Péntek: külső kutatók számára zárva.