Első verseit magazinokban jelentette meg, például a Seitben (Füzet), vagy a Mladá tvorbában (Fiatal alkotás). Már a ’60-as évek végén találkozott a Primitives Group (későbbi Plastic People of the Universe) underground csapattal. Mivel nem értett egyet a kommunizmussal, nem tették lehetővé számára, hogy az irodalommal professzionális szinten foglalkozhasson. Emiatt több szakmában is dolgozott. Nézeteiért összesen nyolc évet töltött börtönben. Először 1973-tól 1974-ig raboskodott, másodszor pedig 1976-tól 18 hónapig a Plastic People-lel való együttműködése miatt. Ezt követően még háromszor ült börtönben. Viszonyulása a rezsimhez több mint egyértelmű volt, 1975-ös műve, a Tudósítás a harmadik cseh zenei megújhodásról a cseh underground programjának is tekinthető. Természetesen a Charta ’77-et is aláírta. 1979-ben részt vett a Vokno (Ablak) szamizdat kiadvány megalapításában.

Jirous manapság is konfliktusokba keveredik a törvénnyel, gyakran garázdaság miatt. Napjainkban Vysočinán él. Jirous verseire jellemző a vallásosság látszólag kizárható elemeinek váltogatása a villoni hős számkivetettségének stilizálásával. Műveinek további jellegzetessége a töredékes mondatszerkezet és a vulgarizmusok esztétizálása.

Verseskötetei:

Magor reggeli dala (szamizdat, első verseinek gyűjteményes kiadása, 1975)
Magor doboza (szamizdat, 1979)
El nem szívott fiatalság (szamizdat, 1975, 1979, 1980)

Magor borágo (szamizdat, 1981)
Magor misztikus rózsája (szamizdat, 1981)
Magor hattyúdala (szamizdat, 1985, London, 1989)

Védelmező ellenőrzés (szamizdat, 1985)

Magor madarai (1987)
Magor összegzése (majdnem valamennyi 1975-1997 közötti szövegének kronológiai gyűjteménye, összesen tizenhárom verskötetet tartalmaz)

 

 

2006-ban költészeti életművéért megkapta a Jaroslav Seifert-díjat.