Szakirodalom
A szakirodalmat összeállította Széles Klára és a DIA.
Digitalizált szakirodalom
Szakirodalom
Az első kötet megjelenése előtt:
Jánosházy György: Korszerűbb költői magatartást! = Igaz Szó, 1958. április, 593.
Szász János: Megjegyzések fiatal költők verseiről. Előre, 1958. június 21. (Bukarest)
Kántor Lajos: Új költői nemzedék. – Lászlóffy Aladár. = Előre, XII. (március 8.). 3225. (Bukarest)
Hajdu Győző: Gólyák a völgy felett. = Igaz Szó, 1958. április. 4. Szám. 627–629.Földes László = Utunk, 1958. augusztus–szeptember (sorozat).
Szőcs István: A világ egységének költői élménye. = Igaz Szó. 1960. 9. sz. 387–392.
Az első kötet megjelenése (1962) után:
Szőcs István: Érzékenyen élni. Utunk, XVII. (1962): 3.
Sőni Pál: Korszerűség – nem modernizmus. Utunk, XVII. (1962) 25. (Vö. Sőni Pál: Művek vonzása. Bukarest, 1967. 321–330.
Székely János: Valódi vagy kölcsönvett korszerűség. Igaz Szó, 1962. augusztus. 8. szám.
Szász János: A gondolkodó költő lírája. Előre, XVII. (1963.) 4842. (május 28.)
Kántor Lajos: Akiket a szabad haza nevelt. Lászlóffy Aladár. = Igaz Szó. 1964. 6. sz. 922–926.
Jakab Antal, K.: A városlakótól a történelemlakóig. Igaz Szó. XIII. (1965.): 10., 599–605.
Marosi Péter: Versről versre. Utunk, XX. (1965): 44.
Földes László: Lászlóffy Aladár. = Utunk. 1966. 41. sz. 2–3.
Papp László (Kolozsvári): Hagyomány és jelen a versmondásban. Korunk. XXV. (1966.) 1308–1312.
Taxner Ernő: Két fiatal romániai magyar költőről. Új Írás, 1967. 8. sz. 127–128.
Kántor Lajos: Figyelmeztető gongütés. Igaz Szó, 1968. 1. sz. 95–102.
Miklós László = Utunk, XXII.(1967.): 41.
Szőcs István = Utunk, XXII. (1967.): 49.sz. 1–2.
Szemlér Ferenc: Egy költő képeskönyve. Előre, XXI. (1967.) 6235. (november 22.)
Szilágyi Domokos: A szavak ereje. Igaz Szó, 1968. 1.sz. 100–102.
Hornyák József: A storyt hagyom beszélni. Utunk, XXIII. (1968.) 24.
Márki Zoltán: Utazás a koponya körül. Utunk, XXIII. (1968,) 42.
Szakolczay Lajos: Fiatal romániai magyar költők. Lászlóffy Aladár. Napjaink, 1968. 7.sz.
Földes László: Én és a mindenség: Lászlóffy Aladár költészetéről. = Korunk, XXVII. (1968) 2. 214–222.; F. L.: A lehetetlen ostroma. Bukarest. 1968. Irodalmi Könyvkiadó. 165–199.
Sőni Pál: Lászlóffy Aladár. = S. P.: A romániai magyar irodalom története. Bukarest. 1969. Editura Didactică şi Pedagogică. 207–211.
Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Képeskönyv a vonalakról. = Tiszatáj, 1969. 2. sz. 179–181.
Láng Gusztáv: A legenda igazi arca. = Utunk, XXIV. (1969,) 36. sz. 1–2.
Márki Zoltán: Aréna. A költő szenvedélye. = Utunk, XXIV. (1969.) 39.
Robotos Imre: Eszmény és valóság. = Igaz Szó, XVIII.(1969.) 11. 867–871.
Szőcs István: Három kemény szó. = Utunk, XXIV. (1969.) 20.
Bánó Tibor: A héphaisztoszi mérce dícsérete. = Előre, XXIV. (1970.) 6911. (január 24.)
Tóth Béla: Három új magyar regény Romániából. Lászlóffy Aladár: Héphaisztosz. Alföld, 1970. 3. sz. 94.
Kántor Lajos: Lászlóffy Aladár. = Utunk. 1970. 14. sz. 4.
Király László: A látogatás. = Utunk, XXV. (1970.) 29.
Varga Lajos (Márton): A fordulat kezdete. Lászlóffy Aladár: Szövetségek. = Napjaink, 1970. 9.
Széles Klára: Vita egy kritikával. (A vitatott cikk: Varga Lajos Márton: A fordulat kezdete. Lászlóffy Aladár: Szövetségek. Napjaink, 1970. 9.) = Napjaink, 1970. 10.
Széles Klára: Újtípusú avantgárd a romániai magyar lírában. = Kortárs. 1971. 4. sz. 655–657., 662–664.
Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Szövetségek = Tiszatáj, 1971. 1. sz. 77–80.
Kántor Lajos: A világ közérzeti térképén. = Utunk, 1972. 8. sz. 1–3. (Vö. Korunk, avantgarde, és népiség. Bp. 1980, Magvető Kiadó.)
Görömbei András = Tiszatáj, 1972. 7. sz. 90–91.
Széles Klára: Lászlóffy Aladár: A hetvenes évek = Kortárs, 1972. 12.sz. 2004–2006.
Tábor Ádám: Költő mint történész. = Élet és Irodalom, 1972. 46. sz. 10.
Király Katalin = Kritika, 1973. 4.sz. 30–31.
Szávai Géza: Egypercnyi élet. = Utunk, 1973. 24.sz. 2.
Szakolczay Lajos: Percnyi Mindenség. = Élet és Irodalom. 1973. 36.sz. 10.
Görömbei András = Tiszatáj, 1974. 1. sz. 97–98.
Lászlóffy Aladár műhelyében. = Igaz Szó, 1974. 4. sz. 534–557.
Kardos József = Kortárs, 1974. 8.sz. 1337–1338.
Széles Klára: Egy neoavantgarde költő természetrajza. Lászlóffy Aladár költészetéről – négy tételben. = Korunk. 1974. 6. sz. 758–765.
Széles Klára: Légifelvétel egy Papírrepülőről. = Napjaink, 1974. 11. sz.
Rácz-Székely Győző: Vendégeink: Lászlóffy Aladár. = Élet és Irodalom. 1977. 24. sz. 8.
Széles Klára: A hétfejű üzenet = Népszava, 1977. 44. sz. 10.
Bertha Zoltán: Lászlóffy Aladár. = Bertha Zoltán–Görömbei András: A hetvenes évek romániai magyar irodalma. Budapest. 1983. TITT. 78–84.
Kabdebó Lóránt: Egy hívő-hitetlen költő. = Új Írás. 1983. 2. sz. 64–74.
Széles Klára: „A nyelv alatti kő” (Lászlóffy Aladár: Ledőlési határidő) = Új Írás, 1986. 1. 115-118.
Pomogáts Béla: Lászlóffy Aladár. = Pomogáts Béla: Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban. Budapest. 1987. Magvető Kiadó. 164–167.
Széles Klára: Lászlóffy Aladár noébárkája (Lászlóffy Aladár: Szövegek szövetsége) = Új Írás, 1989. 9. 126-129.
Kósa Csaba: Lászlóffy Aladár: A mérceállító. = Új Idő. 1990. 11. sz. 14–18.
Széles Klára: „Hol sírjaink domborulnak” (Lászlóffy Aladár: Házsongárd; A holdbeli pásztor) = Új Írás, 1991. 1. 112-117.
Széles Klára: Bölcsészemlékek és irodalomtörténet = Tiszatáj, 1993.1. 16-20.
Széles Klára: Szeged – Kolozsvár 1955–1992. Kortársi szemle az erdélyi irodalomról. Budapest. 1993. Pesti Szalon. 7–16., 66–127., 237–259.
Széles Klára: „– ó, Európa, légy otthonom.” Európai eszmék peregrinációja: Motívumok egyedi metaforizálódása a mai erdélyi lírában. = Békési Imre [szerk.]: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. Budapest–Szeged. 1993. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság–Scriptum Kft. I. 1154–1168.
Széles Klára: Szülőföld és Európa. = Hitel. 1994. 12. sz. 82–87.
Széles Klára: Egy ezredvégi – végvári – költő – Lászlóffy Aladárról = Hitel. 1996. 1. sz. 56–59. (A tízéves Bethlen Alapítvány 1995. évi díjazottjai.)
Széles Klára: Feleselés a posztmodernnel = Alföld, 1996. 3. 73-78.
Széles Klára: Milyen az égboltunk 1996 márciusában? Lászlóffy Aladár sűrítés-technikájáról. = Tiszatáj. 1996. 6–8. sz.
Balázs Imre József–Hevesi Zoltán [szerk.]: Vissza a Forrásokhoz 2. – beszélgetés Lászlóffy Aladárral. = Utunk. 1998. 2 sz. 16–18.
Bori Imre: Feljegyzések. (Lászlóffy Aladár, az új nemzeti költő.) = Magyar Szó. 1998. február 28. (Újvidék)
Széles Klára: Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban. = Könyvpiac, 1998. december, 9.
Széles Klára: Költészet „agymosott” világunkban. L.A.: Felhősödik a mondatokban = Kortárs, 1999. 4. 102-109.
Széles Klára: „Felérni gyermekképzelettel / világteremtő logikával” (Mozaik Lászlóffy Aladárról) = Új Dunatáj: Műközelben, 1999. szeptember 1-11.
Széles Klára: Mit látsz Lászlóffy Aladár íróasztalán? = Tiszatáj, 1999. 10. Diákmelléklet. 1-11.
Széles Klára: Lászlóffy Aladár Európa-motívumai. Utószó Lászlóffy Aladár verseihez. Bp. 1999. Unikornis Kiadó. (A magyar költészet kincsestára-sorozat 83. kötete), 247-252.
Széles Klára: Egy költő az ezredvégről. Tanulmányok Lászlóffy Aladárról In: Sz.K.: Hálás utókor? c. kötet IV. ciklusa; Miskolc, 2000. Felsőmagyarország Kiadó, 168- 221.
Széles Klára: Egy életmű „láthatatlan területei”. Hogyan olvasható Lászlóffy Aladár? = Új Horizont, 2001. 5. 25-28.
Szigeti Lajos Sándor: „…ha kedvünk fanyar, szánk pedig üres” – Erdélyi költők József Attila igézetében. = Korunk, 2001. 7. sz. 71–80.
Széles Klára: „Isten hol vég-, hol homokvárai…” – Lászlóffy Aladár: Bársonyok és Borgiák. = Kortárs, 2001. 10. sz. 108–120.
Széles Klára: A Korunk szerepvállalása az első Forrás-nemzedék elindulásánál = Korunk, 2001. 11. sz. 103–111.
Széles Klára: Intertextualitás és eredeti értékteremtés. = A próza intertextualitásának retorikája és pragmatikája, Miskolc, 2001. Miskolci Egyetemi Kiadó. (Szerkesztette: Mózes Huba.) 81–95.
Széles Klára: „Megszületett új végtelenséged” - Kortársi befogadókészség hiánya, vagy politikai korlátoltság? - Egy vers példája 1957-ből, Erdélyből. (Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc halálára) = Új Horizont, 2002. 3. 45-52.
Széles Klára: Költészet, kritika, és- vagy diplomácia? Egy, ma már irodalomtörténeti példázat a közelmúlt erdélyi magyar irodalmából = Látó, 2002. 5. 76-96.
Széles Klára: Az „első Forrás-nemzedék”, - egy jellegzetes képviselőjük indulása. Lászlóffy Aladár pályakezdéséről, 1956. = Árgus, 2002. 7. 61-69.
Széles Klára: Vissza a Forrásokhoz, de hogyan? Egy merész vállalkozás - (Két egyetem: Kolozsvár - Szeged) = Látó, 2002. 12. 54-66. Vö.„Vissza a Forrásokhoz”, de hogyan? = Magyar Nemzet, 2002. január 26. szombat, 33. l.; vö. Egy erdélyi irodalmi derékhad, = Helikon, Kvár, 2002. 1. (349. sz.) január 10. 16-17.
Széles Klára: „Kusza”, „zavaros”, - vagy „Ígéretes” ifjú költőnemzedék? Az erdélyi első Forrás-nemzedék = Forrás, (Kecskemét) 2003. 3. 110-118.
Széles Klára: Ál-konzervativizmus a költészetben? - A „vallás és Isten-élmény”, „történelem, mint metafora” elválaszthatatlansága Lászlóffy Aladár költészetében = Árgus, 2003. 3-4. 46-54.
Széles Klára: Padlásszoba, világsarok - „Nincsen remény”? - Vagy mégis? = Napút, 2003. 6. 85-89.
Széles Klára: „Akarjátok, hogy korán haljak?” - Egy irodalmi diák-levelezés, történelmi közjátékkal = Hitel, 2004. január 105-112.
Széles Klára: „Fogok venni magamnak egy ka- / nárisárga inget, hogy énekelhessek / benne.” - Kéziratos, kiadatlan versesfüzet 1957-1962-ből. (Szörényi László 60. születésnapjára készült emlékkönyv) = MTA. Irodalomtudományi Intézet, 2004. 5.
Széles Klára: Lászlóffy Aladár, az álkonzervatív költő verselési robbantásai = Helikon, 2004. 23. 2-3. december 3.
Széles Klára: Nemzeti gyermekszobá-tól Csíksomlyó-ig és tovább. Lászlóffy Aladár költészete az ezredfordulón = Székelyföldnek felkérésre, 2004. 5.
Széles Klára: „Sorsaink hálózata szívmagasságban feszülve…” A fiatal József Attila - és a fiatal Lászlóffy Aladár = Korunk, 2005. 3. 53-59.
