Márai Sándor

Nyitólap
A honlapról
Életrajz
A hónap Máraija
Bibliográfiák
Márai a PIM-ben
Újdonságok
Szakirodalom
A Márai Sándor-díj
Márai a Pimmédián
Ugródeszka
 

Márai idézetek

Cs.
09.
február 9.
Kezdte észrevenni, hogy a boldogságot nem lehet magántulajdonnak tekinteni, amelyre egy napon szert tesz az ember, mint egy örökségre, s aztán csak ápolni kell és vigyázni rá, hogy el ne lopják vagy ne veszítsen értékéből. A boldogságot tulajdonképpen minden félórában, minden percben újra és újra fel kellett találni, teljesen kiszámíthatatlanul jelentkezett, s általában inkább fárasztó volt és idegesítő, mint megnyugtató és jóleső.     
 (A sziget)

    február   
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829    
PIM főoldal

1948–1956

1948 augusztus 17-én elkezdi írni naplóját Lola. A hónap utolsó napján, 31-én feleségével és nevelt fiával, Jánossal elhagyja az országot. Szeptember 1-én Zürichben, majd 2-án Genfben vannak. Itt élnek hét hétig, utána Olaszországban, Nápolyban élnek
 
 
1949 április 5-én befejezi az Egy polgár vallomásai III. részét, későbbi címén a Föld! Föld!…-et. A Magyar Európa Tanács tagjává választják. Idehaza a november 14-én jóváhagyott új alapszabály értelmében akadémiai tagságát megszüntetik külföldre távozása és a Széptudományi alosztály feloszlatása miatt
 
 
1950 a clevelandi Szabadság című napilap munkatársaként közli legújabb naplórészleteit és cikkeit 1952-ig
 
 
1951 nyarán megírja a Halotti beszéd című verset. Az október 6-án induló Szabad Európa Rádiónak kezdettől fogva munkatársa
 
 
1952 áprilisától New Yorkban élnek. Londonban a Prager Kiadónál megjelenik első, emigrációban született kötete, a Béke Ithakában
 
 
1954 május 1-én a Művelt Nép című lapban megjelenik a Halotti beszéd és Tamási Áron válasza
 
 
1956 a forradalmat mindvégig figyelemmel kíséri és kommentálja a Szabad Európa Rádióban Münchenből