Kukorelly Endre
Költő, író
|
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem–könyvtár szakos diplomát.
|
1951. április 26-án született Budapesten. A budapesti Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett. 1981-85 között a Jelenlét című bölcsész irodalmi folyóirat, a Jelenlét–Szógettó antológia (1989. máj. 3.) egyik szerkesztője. 1984. aug. 31–szept. 13-ig a „Mért nem danoltok” fesztivál szervezője. 1983-84 között az Új Könyvek és a Négy Évszak című folyóiratok munkatársa. A Rainer Maria Társaság (1982) és az Örley István Kör (1985) egyik alapítója. 1986-89 között az Újhold Évkönyv munkatársa. 1986-tól A ’84-es kijárat című időszakos irodalmi lap alapítója és szerkesztője (1. szám: 1988. dec. 23.) 1987-től a Fővárosi Vigadóban irodalmi estek szerkesztője. 1987-89 között a Pallas Könyvkiadó lektora. 1989. okt. 13–1992-ig a Magyar Napló (a Magyar Írószövetség lapja) rovatvezetője. 1990-2000 között a Magyar Lettre Internationale című negyedéves lap szerkesztője, a kuratórium tagja. 1990. dec. 8–1994-ig a Magyar Narancs című politikai-kulturális hetilap szerkesztője, 1994-95 között főmunkatársa. 1992-94 között, majd 2004-től a budapesti Képzőművészeti Egyetemen tanít (Kreatív írás). 2004-től a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolán tanít. 2005-től a Miskolci Egyetem Szociológia Tanszékén Irodalom és társadalom kurzusokat tart. 1999. dec. 11–2003. márc. 6-ig a Szépírók Társasága elnöke, 2006-ig alelnöke. 2004-től az Új Dunatáj rovatvezetője. 2005-től az Irodalmi Jelen című lap főmunkatársa. 2007-től a Parnasszus főmunkatársa.
Kötetek:
A valóság édessége (versek, Magvető, Bp., 1984)
Maniere (versek, Magvető, Bp., 1986)
Én senkivel sem üldögélek (versek, Pannon, Bp., 1989)
A Memória-part (rövidprózák, Magvető, Bp., 1990)
Azt mondja aki él (versek, Jelenkor, Pécs, 1991)
Gedichte (versek, németre ford. Gerd Adloff, Karin Höpp, Barbara Köhler, Irene Rübberdt, Susanne Scherrer, Andrea Seidler, UVA, Berlin, 1992)
Egy gyógynövény-kert (válogatott versek, Magvető, Bp., 1993)
Alguna salida (versek, spanyolra ford. María Teresa Reyes-Cortés, utószó: Jesús Tomé, Cuadernos Este–Oeste, Rio Piedras–Puerto Rico, 1993)
Budapest-Papírváros (esszé Budapestről Gink Károly fotóival, Városháza, Bp., 1994)
Napos terület (esszék, publicisztikák, Pesti Szalon, Bp., 1994)
Mintha már túl sokáig állna (rövidprózák Jelenkor, Pécs, 1995)
Bregt na szpomenite (A Memória-part, rövidprózák, bolgárra ford. Sztefka Hrusanova, PAN, Szófia, 1996)
Kedvenxc (esszék, Jelenkor, Pécs, 1996)
Um jardim de plantas medicinais (Egy gyógynövény-kert, versek, portugálra ford. Fernando Pinto do Amaral, Demeter Mária, Laureano Silveira, Pedro Tamen, Quetzal Editores, Lisszabon, 1997)
Die Ged chtnisküste (A Memória-part, rövidpróza, németre ford. Andrea Seidler, Literaturverlag Droschl, Graz, 1997)
Thomas Bernhard: In hora mortis (versek, műfordítás, Jelenkor, Pécs, 1997)
H.Ö.L.D.E.R.L.I.N. (versek, Jelenkor, Pécs, 1998)
Obre je spomina (A Memória-part, rövidprózák, szlovénre ford. Gabriela Zver, Nova Ozborja, Maribor,1998)
Malul-Memoria (A Memória-part, rövidprózák, románra ford. Anamaria Pop, bev. Simona Popescu: Da, da, a a, Pont Kiadó, Bp., 1999)
Három 100 darab (rövidprózák, Jelenkor, Pécs, 1999)
Pa solisidan (versek, svédre ford., bev. Jorgos Alevras, Aegis Förlag, Lund, 1999)
Die Rede und die Regel (A beszéd és a szabály, rövidprózák, németre ford. Hans Skirecki, edition suhrkamp, Frankfurt,1999)
Lieblyng (Kedvenxc, esszék, németre ford. Baranyai Edit, Buda György, Zsuzsanna Gahse, Irene Rübberdt, Hans Skirecki, Schloss Solitude, Stuttgart, 1999)
Skraj pami ci (A Memória-part, rövidprózák, lengyelre ford. Zofia Kujawska-Köllő, Pont Kiadó, Bp., 2000)
Rom. A szovjetónió története (esszé-próza, Jelenkor, Pécs, 2000)
Kicsit majd kevesebbet járkálok (versek, Jelenkor, Pécs, 2001)
TündérVölgy avagy Az emberi szív rejtelmeiről (regény, Kalligram, Pozsony–Bp., 2003)
Samunadrág (gyerekversek, Kalligram, Pozsony–Bp., 2005)
Tri 100 komada (Három 100 darab, rövidprózák, horvátra ford. Christina Peternai, Naklada EOS, Osijek, 2005)
Ellentétes irányok (rövidprózák, Sepsziszentgyörgy, 2005)
Údolie Víl (TündérVölgy, regény, szlovákra ford. Jitka Rozsnyova, Kalligram, Pozsony–Bp., 2005)
Rom. A komonizmus története (esszé-próza, Kalligram, Pozsony–Bp., 2006)
Kukorelly Endre legszebb versei (válogatott versek, AB-ART, 2006)
Színdarab:
Élnek még ezek? (Katona József Színház Kamra, rendezte: Máté Gábor, 2005–2006)
Bölöni György-díj (Legjobb első kötet, 1985), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1986), Soros-ösztöndíj (1987), ARTISJUS Év Könyve-díj (A Memória-part, 1991), Vilenica Kristálya díj (Szlovénia, 1992), József Attila-díj (1993), 2000 című folyóirat díja (1994), Weöres Sándor-díj (1994), Mikes Kelemen Kör díja (Hollandia, 1995), Déry Tibor-díj (1995), DAAD Berliner Künstlerprogram ösztöndíja (1995), Holmi című folyóirat novellapályázatának díja (1997), Wiepersdorf-Stipendium (1997), Alföld című folyóirat díja (1998), Schloss Solitude-ösztöndíj (Stuttgart, 1999), Jelenkor Kiadó nívódíja (2000), Herrenhaus Edenkoben-ösztöndíj (2001), Villa Waldberta-ösztöndíj (München-Feldafing, 2002), Magyar Köztársaság Babérkoszorús Költője (2003), Márai Sándor-díj (2004), Palládium-díj (2004), Édes Anyanyelvünk-pályázat: a Katona József drámaírói pályázat nyertese (2005), a POSZT, Vilmos-díj (2005), Csernus-díj (2005), Magyar Köztársasági Érdemérem Lovagkeresztje (2006), Erdélyi Magyar Írók Ligája díj (2006)
