A regény egy lázadás története, mely Brazíliában játszódik a XIX. század végén, meglehetősen huszadik századi érzeteket keltve az olvasóban. A mű egy szekta elleni hadjárat történetét mondja el a már említett Cunha-kötet alapján, de az öldöklés sokszor naturalisztikus leírása a mű egy másik forrására is utal: Márai világháborús élményeire. Az Ítélet Canudosban nem marad meg dokumentarista szinten, ezt biztosítják az íróra jellemző elmélkedések, a saját korára való utalások és a befejezés. A végső következtetés óhatatlanul a szükségszerűen győztes nélküli öldöklés, a pusztítás értelmetlensége a műveletlenség lázadása ellen, másik oldalról pedig az igazi szabadság bármilyen erővel való szembenézése és elpusztíthatatlansága.

Márai 1970. április 27-én kelt levelében így ír könyve kiadójának, Vörösváry Istvánnak: A könyv kiállítása – a szedés, a tükör, a kötés – kitűnő munka. Köszönöm Önnek és a Weller nyomdának ezt a mintaszerű, áldozatkész kiállítást. Levelében külön kiemeli Szalay Lajosnak a könyvborítón látható művészi grafikáját.