Márai Sándor halála előtt a rendszerváltozás első jeleként a hazahívó hangok is megszólaltak: szívesen látták volna idehaza őt és műveit. Utóbbiak kiadására Márai nem adott engedélyt a szovjet csapatok jelenléte és az egypártrendszer diktatúrája miatt. Halálakor a nekrológok mennyisége is jelezte: Márai a nyílt érdeklődés középpontjába kerülhet, negyvenegy év önkéntes száműzetés után. 1989 februárjában bekövetkezett haláláig egy-egy elszórt, a szocialista rendszerrel „szembenálló” próbálkozástól eltekintve nem állt a tudományos kutatás középpontjában.

A rendszerváltozás idején előtérbe került az emigrációs magyar irodalom; értékeink felfedezése, a kutatások aktívabbá válása, szépirodalmi és szakirodalmi könyvek megjelenése, kiállítások jelezték: szükségünk van az anyaországon kívül alkotó írók életművére is, s immár politikai akadálya sincs a befogadásnak. A PIM által rendezett kiállítások (pl. Új Látóhatár, Occidental Press, szamizdat kiállítás) és megjelentetett kézikönyveink (Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona) sora bizonyítja e szellemi térfogat élő és értékes voltát. (Utóbbi kapcsán merült fel az ötlet 1993-ban a Magyar Emigráns Irodalom Különgyűjteménye felállításának. Az akkori kezdeményezést a PIM a közeljövőben az internet adta lehetőségekkel élve újjáéleszti, és rövidesen elindítja a gyűjteményünkben lévő emigráns források honlapját a …. .hu címen). A Petőfi Irodalmi Múzeumban már a korábbi években is gyűjtemény-gyarapítási szempont volt az emigrációs irodalom, ezért kerülhetett intézményünkbe a Cs. Szabó László hagyaték vagy a dél-amerikai magyar sajtót reprezentáló gyűjtemény, később az egyedülállónak számító és a mintegy 20.000 számot kitevő napilap- és folyóirat gyűjtemény Münchenből.

1988. őszén kezdődött el a kötetben 2003-ban megjelent Márai-bibliográfia adatainak gyűjtése. Felvetődött a szövegek összegyűjtésének gondolata is: a felvidéki, erdélyi illetve emigráns lapokban megjelent írásainak, valamennyi cikkének archívummá fejlesztése, adatok szolgáltatása. Ez – támogatás hiányában – nem jött létre, így indult el a Márai által írt és a róla szóló írások adatainak rögzítése, rendszerezése. Az adattár regisztrálja az író által írt köteteket, cikkeket, a vele készített interjúkat, a róla szóló irodalmat és a Máraihoz kapcsolódó kultusz tényeit. A 12. 000 adatot tartalmazó kötet (adatbázisban) azóta tovább gyarapodott, a kötet 2003-as megjelenése óta mintegy 2500 új tételt gyűjtöttünk össze.

Ezzel párhuzamosan tudatosan törekedtünk az íróval kapcsolatos könyvek, fotók, kéziratok gyarapítására. Ennek eredményeként került múzeumunkba Szegedről mintegy 40, az író gyermekkorát és családját bemutató fotó. Ezek szinte mindegyikét felhasználtuk már cikkek, kiadványok illusztrálásához. Irodalmi konferenciákon több előadással járultunk hozzá az íróról (újra) kialakuló kép elmélyítésére. A Szombathelyen 2000-ben megrendezett kétnapos Márai konferencián három előadással vettünk részt.

 

(tovább)