Budapesten született 1954. április 7-én. 1978-ban a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán történelemtanári képesítést, 1979-ben a MÚOSZ Újságíró Iskoláján újságírói diplomát szerzett.

1975 és 1991 között a Magyar Nemzet munkatársa, 1986-tól 1989-es lemondásáig a kulturális rovat rovatvezető-helyettese, majd megbízott rovatvezetője. 1991 decemberében politikai és lelkiismereti megfontolások miatt kilépett a napilaptól. 1992 és 1993 között a Köztársaság című képes heti magazin kulturális rovatának vezetője, 1993 nyarától a HVG című lap Szellem rovatának munkatársa.

Szakmai tevékenységét a Magyar Nemzet szerkesztősége 1984-ben Mihályfi Ernő-díjjal ismerte el. A Volt egyszer egy Magyar Nemzet? című kötetéért 1993-ban a sajtótörténeti Pulitzer-emlékdíjat, 1995-ben – tudományos és publicisztikai írásaiért – Nagy Imre-emlékplakettet kapott.

 

Főbb munkái:
Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. (Sajtó alá rendezés, előszó, jegyzetek.) Bp., 1986, Múzsák–PIM. 2. javított, bővített kiadás: Bp., 1997, Argumentum. 3. javított, bővített kiadás: Bp., 2005, Noran.
Napról napra, lapról lapra. 1956 a Magyar Nemzetben. (Sajtótörténeti krónika.) Bp., 1990, Héttorony Kiadó.
Volt egyszer egy Magyar Nemzet? (Sajtótörténeti krónika.) Bp., 1992, Héttorony Kiadó.
A magyar sajtó története. (Tankönyv Buzinkay Gézával és Kókay Györggyel közösen.) Bp., 1994, MÚOSZ–Bálint György Újságíró Iskola.
„Az irodalomban nincs légüres tér.” A Tűz-tánc antológia. In: Évkönyv IV, Bp., 1995, 1956-os Intézet.
Az átkos múlt hetek. Krónika a félmúltból. Bp., 1996,  szerzői kiadás.
1964. (Történeti esszé a Beszélő évek sorozatban.) In: Beszélő, 1997. június.
„Döntésre érett kádercserék.” Főszerkesztők leváltása 1982-ben. In: Beszélő, 1999. február.
„Súlyos politikai hiba." Igazoló jelentések a hetvenes évekből. I. Magyar Média, 2000/1.
„A szerző ellen erélyesen fel kell lépni – már csak a szerző érdekében is." Igazoló jelentések a hetvenes és nyolcvanas évekből. II. Magyar Média, 2000/2.
Wallenberg-emlékművek Budapesten. In: Ember Mária: Wallenberg Budapesten. Bp., 2000, Városháza.
„Régi és jó személyes kapcsolataink folytatódnak.”  Kádár János és Pethő Tibor levélváltásai. Magyar Média, 2000/4.
Egy homo politicus mint sajtótörténész. Vásárhelyi Miklós a hetvenes években. In.: A bilincsbe vert beszéd. Vásárhelyi Miklós sajtótörténeti tanulmányai. Élet és Irodalom, Bp., 2002. [Előszó, sajtó alá rendezés.]
Lelkes képek homályos háttérrel. A Mafirt képszolgálata, 1945–1947. [Előszó.] In: Kor-képek 1945–1947. MTI, Bp., 2004.
Naplónak indult. [Utószó.] In.: Ember Mária: Naplónak indult. [regény.] Noran Kiadó, Bp., 2005. [Sorozatszerkesztés, sajtó alá rendezés.]
Könyvhetek krónikája. Az ünnepi könyvhét 75 éve. (Köves Józseffel közösen) MKKE–Vince, Bp. 2004.
A múlt szövedéke. Históriák a megbicsaklott 20. századból. Noran, Bp., 2004.
A (Huszár-)Knopp-Kornidesz-jelentés. Egy ismert-ismeretlen dokumentum a Bibó-emlékkönyvről. Élet és Irodalom, 2005. október 21.
„A legrosszabb orosz film is jobb, mint egy amerikai.” Dokumentumok a szovjet film magyarországi hegemóniájának megteremtéséről (1945–1948). Múltunk, 2005. 4. szám.