Rendezvények


«     július    »
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5 6
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   

A Károlyi-palota

Fővárosunk klasszicista építészetének jelentős emléke a Károlyi Mihály utcában (korábban Kecskeméti/Egyetem utca) álló Károlyi-palota, amely mintegy ötven éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont.

Károlyi György gróf szalonjaiban számos nagyszerű reformkori gondolat és fontos politikai döntés született. A nagy pesti árvíz után a palotába költözött Bártfay László, Károlyi György titkára, akinek köszönhetően a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja itt működött. Megfordult a korabeli Pest színe-java, gyakori vendég volt többek között Szemere Pál, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Batthyány Lajos.
 
Története a török hódoltság alól való felszabadulásig vezethető vissza. A telek és a ráépített, a századok során állandóan alakított épület a Wilfersheimek, a Barkóczyak után 1768-ban került a Károlyi család tulajdonába. A majd három holdnyi hatalmas telek lehetőséget nyújtott arra, hogy az architektúra sajátos egységbe ötvözze az impozáns vidéki kastély és az utcaképbe illeszkedő, elegáns városi palota jellemző jegyeit. A díszudvart U alakban körülölelő udvari szárnyak kerítéssel elválasztott tágas barokk franciakertre nyíltak ekkoriban.
 
A ma ismert klasszicista épületet Károlyi Györgynek köszönhetjük, aki bővíttette, modernizálta, főlépcsőházzal, korszerű istállókkal, könyvtárteremmel látta el, és gazdagon dekorálta az ingatlant. A világlátott, széles látókörű főúr Széchenyi István és Wesselényi Miklós közeli barátja volt, támogatta reformpolitikájukat. Alapító tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak (Magyar Tudományos Akadémia), szatmári követként tevékenyen vett részt az országgyűlés munkájában, 1848-ban Szatmár megye főispánja lett. A nagyszabású építészeti átalakításokra Anton Pius Riegel bécsi építészt kérte fel, a kivitelezési munkálatokat Hofrichter József pesti építőmesterre bízta. Az építkezés folyamán nem voltak megelégedve Riegel munkájával, ezért a gróf 1833 végén új építészt keresett. Választása a szintén a bécsi Akadémián végzett mesterre, Heinrich Kochra esett, aki egészen az 1850-es évekig a Károlyiak építészeként működött közre Pest, Csurgó és Fót építkezéseinél. 1835-ben meghalt Hofrichter József, a kivitelezés irányítását Pollack Mihály, a klasszicista magyar építészet kiemelkedő mestere vette át. A palota híres volt fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott.
 
A szabadságharcot követő véres megtorláskor Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását, a grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon.       
 
A XX. század elején Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette a palotát, az istállók egy részének helyére autógarázst építtetett. 1928-ban a főváros vásárolta meg a palotát, itt nyert méltó elhelyezést a Fővárosi Képtár gyűjteménye. Az épület déli szárnya Wälder Gyula terve nyomán az 1930-as években nyerte el végső, az egésszel harmonizáló kialakítását. 1946-ban Károlyi Mihály visszakapta az épületet, majd ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés javára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn egészen 1997-ig az északi szárny végében. 1953-ban megszűnt a Fővárosi Képtár, gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták. 1957-ben megnyílt az épületben az 1954-ben alapított Petőfi Irodalmi Múzeum.
 
A középen nyíló hármas kapubejárat felett vaskorlátos erkély ugrik ki, fent az oromzatot a Károlyiak grófi címere díszíti. A kapucsarnokból hármas, árkádíves bejáraton keresztül jutunk az öntöttvas korláttal, kandeláberekkel ékesített, vörösmárvány lépcsőfeljáróhoz. Az előcsarnok pihenője feletti részt a hatalmas, nyeregtetős üvegfedél díszes vasszerkezete zárja, a falpillérekkel tagolt falakat a Károlyi család portrégalériája díszíti.
 
A főszárny díszes teremsorából a 2000 decemberében befejezett – teljes épületet érintő – felújításnak köszönhetően öt helyiség őrizte meg eredeti kialakítását. A legimpozánsabb az ötablakos Díszterem, ahol a márványkandalló felett három hatalmas tükör csillog. A Díszterem és a mellette elhelyezkedő három ablakos, Erkélyes fehér terem falait műmárvány borítja. A következő, Vörös szalonoknak nevezett termek eredeti dekorációja nem maradt meg, mennyezetük stukkódísze is elpusztult. A ma Lotz-teremnek nevezett szalon mennyezetén látható falkép már a Fővárosi Képtár idején került ide, Lotz Károly műve a Múzsákat ábrázolja.
 
T. Ridovics Anna

kapcsolódó anyagok
Kisfilm a Palotáról  
Hírlevél feliratkozás
Irodalmi évfordulók
Terembérlet
Sajtószoba
Nyitva tartás


 

K-V: 10-18h
Hétfőn a kiállítások zárva tartanak.
 
Kutatószolgálat:
A Múzeum tárainak kutatószolgálatai
2014. július 28-tól augusztus 24-ig
zárva vannak.
Kézirattár, Könyvtár, Médiatár
H-CS, 10-16 óráig
Művészeti és Relikviatár
H-CS, 10-15 óráig
Múzeumi és Dokumentációs Adattár
H– CS, 10-16 óráig.
Péntek: külső kutatók számára zárva.