Fodor András: A költő zsákmánya. [Orbán Ottó: Aranygyapjú.] In: Futárposta. Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1980. 263–269.

Csordás Gábor: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Forrás, 1980. 4. sz. 85–86.

Parti Nagy Lajos: Orbán Ottó: A visszacsavart láng. Jelenkor, 1980. 6. sz. 573–574.

Eörsi István: Pamflet helyett. [Orbán Orbán: Honnan jön a költő?] Kritika, 1981. 1. sz. 14.

Vajda Kornél: Orbán Ottó: A teremtés napja. (Verselemzés.) In: Miért szép? (Szerk. Detre Zsuzsa, Bárány György.) Bp., Gondolat Kiadó, 1981. 595–606.

Kabdebó Lóránt: Verset öltött magatartásforma. [Orbán Ottó: Az alvó vulkán.] Új Írás, 1981. 12. sz. 116–117.

Orbán Ottó–Lator László: Orbán Ottó: Zöld ország. (Verselemzés.) In: Domokos Mátyás–Lator László: Versekről, költőkkel. [Beszélgetések.] Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1982. 333–348.

Bori Imre: A legújabb magyar líráról. In: B. I.: Huszonöt tanulmány a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék, Forum, 1984. 542–549.

Kabdebó Lóránt–Orbán Ottó: „Költészet és valóság.” Orbán Ottó: Gyökér a földben című versciklusáról. (Beszélgetés.) Életünk, 1984. 3. sz. 235–244.

Kulcsár Szabó Ernő: Szemlélettörténet versprózában. [Helyzetünk az óceánon. Versregény.] Jelenkor, 1984. 5. sz. 474–476.

Dérczy Péter: „Az igen és a nem.” [Orbán Ottó: Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek.] Jelenkor, 1985. 2. sz. 186–188.

Kis Pintér Imre: „Eszme és légitámadás.” Orbán Ottó világlátásáról. Jelenkor, 1986. 10. sz. 933–940. és In: K. P. I.: Esélyek. Bp., Magvető Kiadó, 1990. 114–130.

Borbély Sándor: Orbán Ottó versei között. In: B. S.: Tájékozódás. Bp., Magvető Kiadó, 1986. 340–351.

Ágh István: Amíg a párkák szótlanul figyeltek. [Orbán Ottó: Összegyűjtött versek.] Új Írás, 1987. 8. sz. 110–114.

Angyalosi Gergely: Orbán Ottó: A fényes cáfolat. Kritika, 1988. 10. sz. 33–34.

Domokos Mátyás: Olvasójel. [Orbán Ottó: A kozmikus gavallér.] Holmi, 1990. 9. sz. 1065–1067.

Lator László: Balassi modorában. Orbán Ottó: Melyben Balassi modorában fohászkodik. (Verselemzés.) Mozgó Világ, 1993. 4. sz. 19–22. és In: L. L.: Szigettenger: Költők, versek, barátaim. Bp., Európa Kiadó, 1993. 288–294.

Bányai János: Orbán Ottó kötéltánca. [Orbán Ottó költészetéről.] Magyar Napló, 1993. 21. sz. 19–22.

Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945–1991. Orbán Ottó c. fejezet. Bp., Argumentum Kiadó, 1993. 137–139.

George Szirtes: Introduction. In: Orbán Ottó: The Blood of the Walsungs. Newcastle-upon-Tyne–Budapest, Bloodex–Corvina, 1993. 11–15.

Domokos Mátyás: Műhelytitkok a közelmúltból. Orbán Ottó: Fekete ünnep. [Beszélgetés.] Forrás, 1994. 8. sz. 76–84. és In: D. M.: Leletmentés. Könyvek sorsa a „nem létező” cenzúra korában 1948–1989. Bp., Osiris Kiadó, 1996. 97–110.

Margócsy István: Orbán Ottó: A keljföljancsi jegyese. 2000, 1994. 6. sz. 55–59.

Vajda Mihály: Rokonlélek. [Orbán Ottóról és költészetéről.] Alföld, 1994. 12. sz. 84–91.

Katona Gergely: Orbán Ottó költészete 1990 után. Irodalomtörténet, 1995. 4. sz. 593–608.

Pór Péter: Orbán Ottó: A költészet hatalma. Holmi, 1995. 5. sz. 696–704.

Szilágyi Márton: A vers teszi a dolgát. Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék. Élet és Irodalom, 48. sz. 15.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Egy költészet vakfoltjai. Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz. Tiszatáj, 1997. 5. sz. 83–88.

Bruce Berlind: Introduction. In: Orbán Ottó: The Journey of Barbarus. Pueblo [USA, Colorado], Passeggiata Press, 1997. 1–12.

Orbán Ottó-konferencia. Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 1997. 1–2. sz. 7–131.

A konferencia előadásai:
Pomogáts Béla: Tragédia és irónia. Orbán Ottó képe a történelemről.
Bori Imre: A kezdet és a vég, vagy a szürrealizmustól a szecesszióig.
Bányai János: Palimszeszt és palinódia. Orbán Ottó változása – a hetvenes évek.
Odorics Ferenc: A túldirekt poetikája.
Bónus Tibor: „Én ejtem a szót, de valaki más beszél.” Imitatív formációk Orbán Ottó költészetében.
Harkai Vass Éva: Költői műhely: arckép, önarckép, ars poetica.
Bodnár György: Orbán Ottó esszéi és az irodalomtudomány, avagy a költő a nyitott kaput döngeti, amelyen egyébként sincs kedve belépni.
Faragó Kornélia: Esszépróza, performativitás.
Gerold László: A költő felel.
Angyalosi Gergely: Dialógus (?) a kritikával.
Utasi Csaba: A költészet hatalma, avagy: egy „megátalkodott klasszicista” fattyúi a „teljes szétrohadás korában.”
Juhász Erzsébet: Ami túl van az ironikus ellentételezésen. Orbán Ottó költészete a kilencvenes években.
Csányi Erzsébet: A profanizálás szerepe Orbán Ottó költészetében.
Erdődy Edit: „Egyszerre három időben.” Orbán Ottó: Egy boldog nap. (Verselemzés.)
Danyi Magdolna: Kezdjük a költészettel. Orbán Ottó: Táncoló Siva c. versének szövegelméleti elemzéséhez.
Bence Erika: Orbán Ottó, Csokonai, Berzsenyi. Végtelen pillanatok és szerepek a magyar költészet történetében.

Asztalos Éva: Költőien lakozik. [Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő]. Alföld, 2000, 9.sz.