1953-ban született. Könyvtáros, bibliográfus, (néha) irodalomtörténész; a Szépirodalmi Figyelő rovatvezetője. Elkészítette az Európai Utas (1994, 1996, 1997), A macska (1987–1996), a Magyar Napló (1995, 1995), az Újhold és az Újhold-Évkönyvek (1999), valamint a Magyar Műhely 41–100. számainak repertóriumát (2003), illetve 1956 szépirodalmi bibliográfiáját az 1956-os Kézikönyv számára (1996); Éder Zoltán, Gergely Ágnes, Határ Győző, Kabdebó Lóránt, Kenyeres Zoltán, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda személyi bibliográfiáját, A Tokaji Írótábor a sajtóban című repertóriumot (2002), valamint a Magyar irodalmi repertórium 2003., 2004. és 2005. évi köteteit.

Más fontosabb munkái:

 

1. Önálló művek
Gróf Károlyi István élete. Újpest, 1997 [1998]. [Újpest Önkormányzata.]
A Nyugat Kiadó története. Bp., 2000, Borda Antikvárium.
Könyvtári ismeretek kisszótára. Bp., 2000, Korona Kiadó. (2. kiad.: 2002.)
Szabó Lőrinc. Életrajzi bevezető. [Bp., 2002], Elektra Kiadóház.

 

2. Szerkesztések, sajtó alá rendezések
A Babits család levelezése. Bp., 1996, Universitas Kiadó.
Károlyi István fóti temploma. 1. kiad.: Bp., 1997, Zászlónk Stúdió., 2., bőv. kiad.: 2001.
A magyar irodalom évkönyve, 1997-1999. Bp., [1998-2000], Széphalom Könyvműhely.
Újholdak és régi mesterek. Lengyel Balázs leveleskönyve. [Bp., 1999], Enciklopédia Kiadó.
A hallgatag mágnás. Dokumentumok gróf Károlyi István életéhez. Újpest, 2000, [Újpest Önkormányzata].
Lengyel Balázs: Origo. Korai írások, 1938-1948. Bp., 2002, Belvárosi Könyvkiadó.
Babits Mihály: Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom. [Bp., 2002], Magyar Könyvklub.
Szabó Lőrinc könyvtára. Katalógus I-II. [Miskolc, 2002-2004, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szabó Lőrinc-kutatóhelye.].
Laubier, Guillaume de - Bosser, Jacques: A világ legszebb könyvtárai. (Ford.: Elsässer Klaudia.) Bp., [2004], Korona Kiadó. [Magyar könyvtári kiegészítés.]
„áll az Idő és máll a Tér”. Babits István levelei a keleti frontról és a hadifogságból, 1915-1920. Bp., 2005, Akadémiai.

 

 

A Digitális Irodalmi Akadémia Lengyel Balázs-szakértője 1998-tól, továbbá a Gergely Ágnes-,  Határ Győző-,  Nemes Nagy Ágnes-,  Szabó Magda-bibliográfiák és szakirodalmi jegyzékek összeállítója.

 

 

Budapesten született 1936. augusztus 9-én. Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964 óta nős, felesége Dobos Marianne. Gyermekei: Tamás (1965), György (1966).

1958-ban az ELTE BTK magyar–történelem szakán végez. 1962-ben az egyetemi doktori, 1969-ben az irodalomtudomány kandidátusa, majd 1990-ben az irodalomtudomány doktora címet szerzi meg.

1958–70-ben középiskolai tanár Miskolcon. 1962 és 84 között a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese. 1970–72-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, 1972–89-ben osztályvezetője, 1989–91-ben tudományos tanácsadója. 1989 és 93 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezetője, 1991-től egyetemi tanár. 1993 és 1997 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója, 1997-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja. 1990–91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára. 1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője.

 

Díjai:
Miskolc Város Irodalmi Díja (1969), a Mikes Kelemen Kör Díja (1983), Miskolc Városért Emlékplakett (1986), Szabó Lőrinc-díj (1989), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990), Herman Ottó-díj (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998. október 23).

 

Fő munkái:
Dayka Gábor költői pályája (1968); Szabó Lőrinc lázadó évtizede (1970); Útkeresés és különbéke (1974); Versek között (1980); Szabó Lőrinc hévizi versfüzete (1980, második kiadás 1997); Szabó Lőrinc (1985); Lakatos István (1986); Az Újhold költői (1988); „A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996); Jánosy István (1994); Szabó Lőrinc költészete (2001); Az egymást átjáró hangnemek polifóniája. A cselekvés és önfelépítés korrekciós narrációja Kodolányi János Vízöntő című regényében (Tiszatáj 2001/1).

 

Interjúk:
A háborúnak vége lett (1983); A műhely titkai (1984); Sorsfordító pillanatok (1994).

 

Életmű-interjúk:
Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988); Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95).

 

Róla:
Buda Attila: Kabdebó Lóránt bibliográfia. [Miskolc, 2001, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar.] 87 p. (Szabó Lőrinc Füzetek 2.)

 

Szabó Lőrinc-dokumentumok:
Naplók, levelek, cikkek (1974); Érlelő diákévek (1979); Harminchat év I–II. (1989–93); Bírákhoz és barátokhoz (1990); Vers és valóság I–II. (1990); Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998).