Márai Sándor

Nyitólap
A honlapról
Életrajz
A hónap Máraija
Bibliográfiák
Márai a PIM-ben
Újdonságok
Szakirodalom
A Márai Sándor-díj
Márai a Pimmédián
Ugródeszka
 

Márai idézetek

Cs.
09.
február 9.
Kezdte észrevenni, hogy a boldogságot nem lehet magántulajdonnak tekinteni, amelyre egy napon szert tesz az ember, mint egy örökségre, s aztán csak ápolni kell és vigyázni rá, hogy el ne lopják vagy ne veszítsen értékéből. A boldogságot tulajdonképpen minden félórában, minden percben újra és újra fel kellett találni, teljesen kiszámíthatatlanul jelentkezett, s általában inkább fárasztó volt és idegesítő, mint megnyugtató és jóleső.     
 (A sziget)

    február   
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829    
PIM főoldal

1937–1947

1937 A féltékenyek című kétkötetes műve folytatja a korábban megkezdett regényfolyamot a családról (Garrenek) és a Városról
 
 
1938 Február elején megválasztják a Kisfaludy Társaság tagjává, székfoglalóját Komáromi Jánosról, „a felvidéki íróról” tartja. Megjelenik A négy évszak című kötete, mely első a „prózai epigrammák” sorában. Az első bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek, így Kassa „hazatérésénél” lapja tudósítójaként jelen van
 
 
1939 február 28-án megszületik Kristóf nevű fia, aki néhány hetes korában meghal. Temetése április 10-én volt Farkasréten. Megírja Egy kisgyermek halálára című versét. A második világháború kitörésekor megjelenik  Búcsú című írása. A karácsonyi könyvpiacra megjelentetik műveinek tízkötetes gyűjteményes kiadását „Márai Sándor válogatott munkái” sorozatcímmel
 
 
1940 megjelenik Szindbád hazamegy címmel Krúdy-regénye. Október 16-án mutatják be Kaland című színművét, mely éveken át a legkedveltebb darabok egyike volt, 351 alkalommal játszották
 
 
1941 Kassai őrjárat
 
 
1942 az író egyik legtermékenyebb éve (Ég és föld, Röpirat a nemzetnevelés ügyében, A gyertyák csonkig égnek). Május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. November 20–23. között részt vesz a lillafüredi konferencián. Parabolisztikus történelmi drámáját, A kassai polgárokat  december 5-én a Nemzeti Színház mutatja be
 
1943 Május 15-én a Magyar Csillagban megjelenik az Együttes vallomás. Súlyos ideggyulladással kezelik, valószínűleg emiatt csak december 6-án tartja meg székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián Ihlet és nemzedék címmel
 
 
1944 március 19-én a német csapatok megszállják Magyarországot, emiatt március 22-én vagy 23-án Leányfalura költöznek feleségével. Április 13-án Balassagyarmaton keresztül Losoncra mennek. Leányfalun születik meg első Naplója (Napló 1943–1944), mely a következő évben jelent meg
 
 
1945 a Zárda utca 28. száma alá költöznek, itt élnek 1945 végétől vagy 1946 elejétől 1948 augusztusáig. Egyre világosabbá válik számára: nem maradhat itthon, mert „nem hallgathat szabadon”. Decemberben bemutatják Varázs című színművét. Ekkor születnek a darab női főszereplőjéhez (Tolnay Klári) írt Ismeretlen kínai költő. Kr. után a XX. századból című versek és naplórészletek, melyeket a színésznő csak az író halála után publikált
 
 
1946 tagja lesz a Magyar Művészeti Tanácsnak. Április 22-én 89 éves korában meghal nagynénje, Zsüli néni. A kommunista sajtó egyre élesebben támadja
 
 
1947 megjelenik újabb „őrjárata”, az Európa elrablása. Június 3-án a Magyar Tudományos Akadémia belső tagjává választják. Megjelennek a Garren-család történetének utolsó kötetei: a Sértődöttek első (A hang) illetve második (Jelvény és jelentés) része. Emigrációjához a végső lökést regénytrilógiája utolsó kötetének (Művészet és szerelem) bezúzása adta. Örökbe fogadják Babócsay Jánoskát, aki Leányfalu óta velük él.