Keresés (Gyűjteményi katalógusok, bibliográfiák)

 

 

A Kézirattár a magyar irodalom – főként 19–20. századi – kéziratos dokumentumait gyűjti. Ide tartoznak a magyar írók kéziratai, levelezései, személyi dokumentumai, irodalmi szervezetek, intézmények levelezései, iratanyagai. A komplex, több dokumentumtípusra és adatállományra – könyv, fotó, képzőművészeti anyag, hangzóanyag, adatbázisok, topográfia – kiterjedő online katalógus leírásaiban a következő szempontok és elnevezések alapján kereshetünk a kéziratok között:

elnevezés a menüben	kézirattári elnevezés
név/helynév/lakó	szerző, levélíró
cím/lakcím	mű címe
keletkezés/megjelenés helye	hely
keletkezés/megjelenés ideje	dátum
hagyaték	hagyaték neve
levél címzettje	levél címzettje
megjegyzés	annotáció (szabadszöveges információk)
műfaj	műfaj
nyelv	nyelv

 

Lehetőség van a kérdések „vagy” operátorral való összekapcsolására, ill. „és” „nem” operátorral való szűkítésre, jobbról ill. balról való csonkolásra, az oldalon megadhatjuk a megjelenő találatok számát. A találati ablakok alján középen megtaláljuk a raktári jelzetet, amely alapján a dokumentumok kikérhetők.

 

A Könyvtár gyűjti a magyar szépirodalom, a magyar irodalomtörténet és irodalomtudomány körében megjelenő nyomtatott dokumentumokat: könyveket, folyóiratokat és egyéb periodikát, a gyűjtőkörébe tartozó aprónyomtatványokat, lapkivágatokat és gépiratokat, valamint a magyar írók s az irodalmi élet neves személyiségeinek könyvtári hagyatékát. Az irodalomtörténeti kutatómunkák segítéséhez az adott példányokról a lehető legteljesebb címleírás készül, amely minden apró, a kutatók számára mégis lényeges jellegzetességet tükröz.

 

 

A Médiatár gyűjteménye elsősorban magyar írókkal készült hangzó- és mozgókép felvételeket őriz az 1930-as évektől napjainkig. Írói életút- és célinterjúk, különböző irodalmi események (konferenciák, könyvbemutatók, emlékestek, felolvasások stb.) és múzeumi rendezvények (kiállítás-megnyitók, irodalmi műsorok stb.), valamint a szerzőktől és az írói hagyatékokból bekerült felvételek találhatók archívumunkban. Az adatbázisában 2011-ig nagyságrendileg a gyűjtemény fele került feldolgozásra.

 

Az adattármúzeumi segédgyűjtemény, amely az intézmény – és az épület – történetének, a benne folyó múzeumi tevékenységnek feltárásához szükséges dokumentumokat kezeli. Gyűjtőkörébe tartoznak a PIM elődintézményével, a Petőfi Házzal, a Károlyi-palotával mint műemlékkel és kortárs irodalmi központtal, a múzeumhoz tartozó filiálékkal, illetve a vidéki, külföldi helyszíneken folyó munkával, a kollégák szakmai tevékenységével kapcsolatos képi és szöveges információk. Így például az állandó és időszaki, hazai és külföldi kiállításaink forgatókönyvei, képanyaga, az intézményre vonatkozó, jelentős mennyiségű sajtóanyag, meghívók, plakátok, megnyitó beszédek, vendégkönyvek, a rendezvényekről – megnyitókról, konferenciákról, könyvbemutatókról, színházi előadásokról stb. – készült hagyományos és digitális fotódokumentáció.

 

A Művészeti és Relikviatár gyűjteménye a magyar irodalom művészeti anyagát öleli fel. Gyűjtőköre kiterjed nemcsak a magyar irodalomtörténet nevezetes személyiségeiről készült ábrázolásokra (festmények, grafikák, szobrok, fotók), hanem a magyar írók és költők művei által ihletett műalkotásokra, irodalmi művekhez készült illusztrációkra is. A képzőművészeti és fotógyűjtemény mellett külön egységnek számít a relikviagyűjtemény, amelyben a magyar irodalom tárgyi emlékeit őrzik: bútorokat, egyéb berendezési és használati tárgyakat, dísztárgyakat, írói rekvizitumokat.

 

A bibliográfia, mely Kabdebó Lóránt irodalomtörténész professzor munkáit, valamint az ehhez kapcsolódó recenziókat tartalmazza, könyv alakban 2001-ben jelent meg Buda Attila gondozásában. Az adatbázis a bibliográfiai tételek adatait rögzíti. 

Magyar emigráns írók művei

Nagy Csaba lexikográfus munkája Magyar emigráns irodalom lexikona címmel 2000-ben jelent meg könyv alakban, mely lexikon életrajzi és könyvészeti adatait tartalmazza az adatbázis. A szolgáltatás elindulása óta folyamatosan frissül új adatokkal és javításokkal. Az emigráns szó itt kivándorlót jelent, s vonatkozik olyan szépírókra, közírókra, akik valamilyen okból hosszabb-rövidebb ideig külföldön éltek és alkottak. A szócikkek csak ezt az időszakot tárják fel. A találatként kapott rekordban több kiegészítő adatsor szerepel: pl. felszentelés éve, szervezeti tagság, álnevek, sziglák. Az írók műveinek felsorolását külön ablakban is behívhatjuk. A művek kronológiai rendben követik egymást, olyan címváltozatban, ahogy először megjelentek. A lexikon szerzője autopsziára törekedett, de szükséges volt másodlagos források bevonására is. A felhasznált irodalmat az Adatforrások alatt találjuk. A kb. 6300 szerzőt és 20 ezer műcímet tartalmazó munka értékes kiegészítése a hungarika bibliográfiáknak.

 

Az adatbázis XX. századi periodika cikkek feltárásából épül fel. A mintegy 156 ezer rekord 231 író a századfordulón és a két világháború közötti időszakban megjelent publicisztikájának leírását tartalmazza – forrásdokumentum jelölésével. Az adatbázis építése 2004-ben lezárult.

 

A magyar irodalom külföldi recepcióját feldolgozó adatbázis, melynek törzsanyagát a Bécsi Lieraturhaus Kelet-Európa Dokumentációjának 1989-től 1997-ig összegyűjtött tételei adják. A gyűjtés 1998-tól tovább folytatódott kiadói anyagok, napilapok cikkeinek felhasználásával. Elsősorban a német, francia, angol nyelvterületen 1989-től megjelent magyar kötetekről, szerzőkről készült írásokról tájékozódhatunk. Az adatbázis építése 2007-ben lezárult.

 

A repertórium a Szivárvány (később MSzivárvány) című magyar nyelvű emigráns folyóirat 1980–1994 között megjelent 15 évfolyamát tárja fel.

 

Informatív gyűjtést tartalmazó adatbázis, melyben a Budapesten élt jeles személyiségek (írók és művészek) tartózkodási helyeit követhetjük nyomon. Láthatjuk, hogy adott utcának mikor kik voltak a lakói, valamint figyelemmel kísérhetjük az utcák névváltozásait is.