|
|
|
Cs. Szabó László
„Kettévált életem két felében önmagam tükörképe lettem.” (Cs. Szabó László)
|
|
|
|
Csukás István
„futólag pillantok erre-arra, ez volt az egész, kevéske nyári zöldre, /
és mégis és mégis, legalább próbáltam az öröm ujjhegyén megállni, /
nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni!”
(Rövid életemet megtoldom)
|
|
|
|
Szakonyi Károly
„Modell nélkül írni csaknem lehetetlen. Kicsúszik lábad alól a talaj… Az abszurd drámák, a groteszk novellák is valóságelemekből épülnek… A modell nélküli mű sikerülhet hatásosra, ám csakhamar kimúlik vészes vérszegénységben.”
(Szakonyi Károly)
|
|
Emlékezések
Emlékezések című sorozatunkban közelmúltunk irodalmának kiemelkedően fontos költőire, íróira munkatársaik, barátaik emlékeznek vissza. A Petőfi Irodalmi Múzeum Médiatárának gyűjteményében található interjúkat, felolvasásokat olyan virtuális kiállítás keretében mutatjuk be, amelyben a hangot képek is kísérik.
Az első két alkotó Vas István és Nemes Nagy Ágnes. Az emlékezők: Balassa Péter, Domokos Mátyás, Ferencz Győző, Gergely Ágnes, Juhász Ferenc, Lator László, Lengyel Balázs, Mészöly Miklós, Poszler György, Rába György, Réz Pál, Sumonyi Papp Zoltán, Székely Magda, Takács Zsuzsa, Vajda Miklós és Várady Szabolcs.
|
|
|
|
Nemes Nagy Ágnes
„Mindenki kétségbe vonja a mestersége értelmét egyszer-kétszer életében. Azt hiszem, aki ír, állandóan kétségbe vonja. De persze ír tovább, mert mit tehetne mást, azért ír, amiért a szél fúj. Hiszen nem célból ír az ember, hanem okból.”
(Nemes Nagy Ágnes: Hajózni szükséges)
|
|
|
|
Vas István
„Ellentétek keresztezési pontja
Ez az egész világ...”
(Vas István: Nicolaus Cusanus sírja)
|
|
