Pintér László: Életrajz

 

1949. május 17-én született Csornán. 18 éves koráig Vág községben lakott (ma Győr–Moson–Sopron, akkor Győr–Sopron megye).

Édesapja, Pintér Pál, borbély, édesanyja Török Mária szülésznő, később körzeti ápolónő volt. Testvére – Pál nevű bátyja – nyugdíjas, 1962-től Budapesten él.

Nős, felesége Csorba Noémi, akinek édesapja, dr. Csorba Győző költő, műfordító, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese volt. Felesége a JPTE Angol–Német–Osztrák Könyvtárának könyvtárosa. Három gyermekük van: Bálint, Viola és Ábel.

Győrött, a Kossuth Lajos Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola villanyszerelő szakközépiskolai osztályában érettségizett 1967-ben, ugyanekkor villanyszerelő szakmunkás bizonyítványt, 1967. decemberében pedig hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt szerzett. Érettségi után 11 hónapig volt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola lokátoros szakának hallgatója. Hallása a lövészetek miatt gyengült, katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették és 1968 májusában leszerelték. 1968 szeptembertől a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakának hallgatója. 1972-ben államvizsgázott. 1973-tól az ELTE könyvtár szakán tanult. Itt 1976-ban tett államvizsgát.

1968. június 1–1968. augusztus 31-ig az ÉDÁSZ Kapuvári kirendeltségén villanyszerelőként dolgozott. Könyvtárosként 1972. június 1-én Pécsett, az Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtárában kezdett dolgozni. 1976–1994-ig a Pécsi Városi Könyvtár feldolgozó osztályának vezetője. A városi könyvtárhálózat és a könyvtár katalógusrendszerének átszervezésében végzett munkájáért 1979-ben „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapott. 1994–1997-ig a Janus Pannonius Tudományegyetem Központi Könyvtára állománygyarapító és feldolgozó osztályát vezette.

1997-től a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kari Könyvtárában dolgozik, 1999. január 1-től igazgatóként.

2001-től a Főiskolai és Kari Könyvtárigazgatók Szövetségének alelnöke.

A könyvtári munka minden részletében tapasztalatokat szerzett, szakterülete az osztályozás és a címleírás. Ezeket, valamint a Dokumentum-ismeret tárgyat különféle tanfolyamokon oktatta. Az 1998/1999-es tanévben a JPTE-n tanította a Könyvtári alapismeretek tantárgyat.

Rendszeresen publikál, könyvtáros szakfolyóiratokban harmincnál több írása jelent meg.

Csorba Győző Kétféle idő (1995) című válogatott kötetének szerkesztője, összeállítója volt, az akkor már súlyosan beteg költő útmutatásával. Tüskés Tibor és Bertók László munkatársaként közreműködött a Drámafordítások (1998), a Csorba Győző, a fordító (1998) és a Hátrahagyott versek (2000) című kötetek szerkesztésében, s az utóbbi jegyzeteinek is összeállítója. Jelenleg is a hagyaték gondozásával foglalkozik.

 

Irodalom:

 

Szerkesztői munkái:

Csorba Győző: Kétféle idő. Versek. A szerző válogatása életművéből. A szerkesztésben és az összeállításban közrem. Pintér László. Bp. 1995. Trikolor–Intermix, 186 p. (Örökségünk)

Csorba Győző: Drámafordítások. Utószó: Szirtes Gábor. Az anyaggyűjtés és a korrektúra Pintér László munkája. Pécs 1998. Pro Pannónia K., 250 p. (Pannónia könyvek) (Irodalmunk forrásai)

Csorba Győző, a fordító. Szerk. és összeáll. Tüskés Tibor. Az anyag-gyűjtés és a korrektúra Pintér László munkája. Pécs 1998. Pro Pannónia K., 197 p. (Pannónia könyvek) (Irodalmunk forrásai)

Csorba Győző hátrahagyott versei. Vál., szerk. és az utószót írta Bertók László. Közrem. és a jegyz. kész. Pintér László]. Pécs 2000. Pro Pannónia K., 463 p.(Pannónia könyvek) (Irodalmunk forrásai)

Csorba Győző vallomásai, interjúi, nyilatkozatai. Pécs 2001.

 

Fontosabb tanulmányai, cikkei:

Mozgókönyvtárat – de csak újat. A pécsi bibliobusz jövőjéről = Könyvtáros, 1978. 8. sz. 452–455. p.

Az ország legkisebb városi-járási könyvtárának gondjai. A Barcsi Városi-Járási Könyvtár = Könyvtáros, 1979. 8. sz. 458–460. p.

A könyvtár legalább olyan fontos, mint a művészet. Beszélgetés dr. Tigyi József a POTE Biofizikai Intézetének igazgatójával = Könyvtáros, 1980. 11. sz. 660–663. p.

Az új címleírás és a nemzetközi gyakorlat (Műhelykérdések) = Könyvtáros, 1984. 12. sz. 723–726. p.

– Jött, látott, győzött! (?) Szubjektív szabványtörténeti szemle = Könyvtári Figyelő, 1986. 6. sz. 632–646. p.

Huszonöt éves a Pécsi Városi Könyvtár = Könyvtáros, 1986. 8. sz. 479–483. p.

Évforduló, kétségekkel. A Pécsi Városi Könyvtár jövőjéről = 1991. 3. sz. p. 125–129. p.

Javaslat a Pécsi Városi Könyvtár ügyében = Könyvtáros, 1991. 3. sz. 129–131. p.

Utolsó sóhajtás. A magyar könyvtárügy helyzete a rendszerváltozás után = Könyvtáros, 1991. 11–12. sz. 683–687. p.

Tótország, merre volt? Változó nemzethatáraink és a könyvtári osztályozás, különös tekintettel a földrajzi alosztásokra = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994. 5. sz. 36–46. p.

– „Public Library” – csata, a´la Pécs anno 1975–1985. = Könyvtári Figyelő, 1999. 4. sz. 774–787. p.